Felülbírálták a GKM-et

Szinte teljesen újraírt pontokat tartalmaz az az MSZP-s és SZDSZ-s képviselők által benyújtott módosító indítvány, amellyel a 2007–2020-as energiapolitikai koncepción kívánnak változtatni. Még a kezdő dátum is 2008-ra módosulna.

Ígéretükhöz híven a parlament gazdasági bizottságának szocialista és szabad demokrata tagjai módosító javaslat formájában gyakorlatilag újraírták a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által készített, a 2007– 2020-as időszakra szóló magyar energiapolitikai koncepciót.
A javaslat immár jóval több részletre kiterjed, mint az eredeti. Egyik legszembetűnőbb felvetése, hogy a kezdő dátumot 2007-ről 2008-ra változtatná. Ennél fontosabb, hogy a módosítás összhangba hozná a stratégiát a klímapolitikával, illetve kiemelten kezeli a megújuló energiaforrások a lakosság teherbíró képességét figyelembe vevő támogatását, e két elem ugyanis nem található meg az eredeti dokumentumban. Ezenkívül egy szintén sokak által hiányolt pont is bekerült a koncepcióba, mégpedig az, hogy a magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell annak az energiapolitikával való szinkronba hozását.
Az eredeti iratban még arról van szó, hogy a villany- és gázpiaci nyitást úgy kell megvalósítani, hogy annak hozadékai a fogyasztónál maradjanak. A kormánypárti képviselők beadványa alapján viszont a villamosenergia-piac felülvizsgálatára lenne szükség, hiszen a nyitás ebben a szektorban már megtörtént. A GKM verziója feladatul tűzte ki a mindenkori kormány számára, hogy kezdje meg az esetlegesen szükségessé váló, a jelenlegieket kiváltó új atomerőművi kapacitások döntés-előkészítő munkáit. Az új javaslat viszont bátrabb lépéseket látna szívesen ebben a kérdésben.
Az energiastratégia tervezetét már a bizottsági üléseken is sokan bírálták, és csak azzal a feltétellel engedték a parlament elé, hogy azon komoly módosításokat kell végrehajtani. Így bár a beadott iromány csak egy módosító javaslat, mégis jó esély kínálkozik rá, hogy az eredeti koncepció megfelelő pontjai kicserélődjenek. A politikusok elégedetlensége mellett számtalan szakmai szervezet, köztük a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) is élesen bírálta a dokumentumot. Az MEE szerint bár korábban sok szakértői tanulmány készült, azok eredményei végül nem tükröződnek a vitaanyagon. Ezenkívül úgy látják, szükséges lenne azt az alapelvet belefoglalni a javaslatba, miszerint az unió elsősorban érdekeink érvényesítésének terepe, és csak másodsorban számít szabályokat ránk kényszerítő szervezetnek. A középtávú magyar energiastratégia egyébként már legalább három éve készül, de úgy tűnik, ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy a gazdasági tárca kiérlelt javaslatot tegyen le az Országgyűlés elé.