Hortobágyi legendák

Évek óta hiába vártunk a közszolgálati csatornákon olyan tévéfilmekre, amelyek rólunk, magyarokról szólnak, a mi képi nyelvünkön, a mi szimbólumainkkal mondanak el olyan történeteket, amelyek kibeszéletlen, feldolgozatlan múltunkról szólnak. Vitézy László A Hortobágy legendája című tévéfilmje, amelyet március 8-án sugároz a Duna TV, húsz év óta az első fecske.

Varga Klára
2008. 03. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A három történet közül kettőnek helyszíne a Hortobágy, 1945-ben, a múltban játszódik, de mégis inkább, próféciaszerűen, a jövőnkről szól. A harmadik mese Móricz Zsigmond Komor ló című novelláját dolgozza fel, a két előbbi rész pedig az író látásmódjával beszél a háború utáni időkről.
Varga Gáspár (Eperjes Károly) módos tanyai gazda szép feleségével, Baba nevű lovával éldegél a pusztában, menekülő magyar katonákat rejteget, akik már rég továbbálltak, mire bajba kerül miattuk A távcső című történetben.
Fekete Mihály, a Hortobágy legendás gulyása a bálból ostorral kergeti végig a falu utcáin az elvtársakat a laktanyáig, egyiknek még a füle is leszakad. S hát a gulyás büntetése nem is marad el.
A Komor ló hőse, Erszény András (Eperjes Károly) és felesége (Szirtes Ági), akik egy rossz tréfa miatt harmincnégy éven át éltek külön, néma megvetésben egymás iránt. Amikor az asszony halálos beteg lesz, eljön a tisztázás ideje. De a kölcsönös feloldozást – miképp a rendező is hangsúlyozta a bemutatón – nem adják ingyen.
A történeteket nemcsak a közös helyszín köti össze, hanem a mesélő, Székely B. Miklós személye is, aki dísztelenül, halkan, mégis ólomsúlyú mondatokban mondja el a legendákat. Ha egy szörfölő véletlenségből kapcsol szombaton a csatornára, azt hiheti, természetfilmet lát. A pusztát rackanyáj, szürkemarhacsorda népesíti be. Látunk frissen született borjút, mangalicákat. Kopasz nyakú kakas, gyöngytyúkok vonják magukra a gyermekkor emlékeit magában felidéző néző figyelmét, s fontos szerepet kap az állat és az ember, különösen a ló és a férfi magyar hagyományban gyökerező kapcsolata.
A rendező számos nagy nevet toborzott sikerrel a szereplőgárdába: Eperjes Károly és Szirtes Ági mellett Csányi Sándor, Szarvas József, Törköly Levente, Reviczky Gábor, Ujlaky Dénes is igent mondott az első szóra. Egy jelenetben Vikidál Gyula is felbukkan. De egy jobbára ismeretlen arc, Molnár László, a Szolnoki Szigligeti Színház színésze az igazi meglepetés. Égő szemű, gyermekien tiszta tekintetű, bajuszos, igazi magyar típus, pompásan lovagol, ami a magyar színészek közt ritkaság. Ő testesíti meg a második történetben a mesebeli hőseinket idéző csikóst. Nem véletlenül, hiszen édesapjának éppen ez volt a foglalkozása.
A produkció 140 millió forintból jött létre, amelynek egy része ORTT-támogatás, a többit pedig, ahogy Kálomista Gábor, a film producere mondta, összekalapozták. Szerinte nem az akciójelenetek vagy a tank beszerzése volt a legnehezebb feladat. „A városi emberek azt gondolták, hogy ha robbantunk egyet, a marha megijed. A marha nem ijed meg” – magyarázta a producer.
(A Hortobágy legendája – színes magyar filmdráma, 80 perc. Rendezte Vitézy László. Duna TV, március 8., 20.05.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.