Kiugróan támogattuk a letelepedő multikat

Nyolcszor annyi támogatásban részesültek az elmúlt években a nemzetközi társaságok, mint a kis- és közepes vállalkozások – nyilatkozta lapunknak Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke. Többek között ennek köszönhető, hogy kisebb cégeink nem versenyképesek Európában. Vadász György úgy véli, hogy az állami támogatásokra és adókedvezményekre a gazdasági szerkezetváltás miatt szükség volt, de túl sokat adtunk a multiknak, és túl keveset a hazai vállalkozásoknak.
– Nehéz lenne utólag megítélni, hogy egyes cégek kedvezmények és támogatások nélkül is megtelepedtek-e volna Magyarországon, de az mindenesetre igaz, hogy egy multi döntése mögött számtalan motiváció állhat, ezek között csupán az egyik a támogatások és kedvezmények mértéke – mondta Fekete István, a Joint Venture-szövetség elnöke. A tapasztalatok az mutatják, hogy a távol-keleti cégek döntés előtt „kihegyezik a ceruzájukat”, vagyis a lehető legpontosabban kiszámolják a költségeiket, ugyanakkor a nyugatiakat számtalan, pénzben ki nem fejezhető szempont is vezérli, mint például az, hogy Magyarország hasonló kultúrát képvisel, mint ők.
A kilencvenes években szerzett előnyeink nagy része már elveszett. A környező országok egyre versenyképesebbek lettek, mi pedig nem tudtunk elegendő új, vonzó előnyt felmutatni. Fekete István szerint Magyarország egyik legnagyobb hátránya jelenleg a képzett munkaerő-utánpótlás hiánya. Márpedig, ha nincs elég képzett szakember, akkor csak az olcsó munkaerőt igénylő vállalatok települnek hozzánk, amelyek a kedvezmények lejártával – a piac kényszerítő erejénél fogva – tovább is állnak. – Ráadásul a magyar munkaerő már nem olyan olcsó, hogy túl nagy vonzerőt jelentsen ezeknek a cégeknek, és nincs is elég belőle. Semmi értelme ezeket a cégeket újabb kedvezményekkel itt tartani, a jövő nem bennük, hanem a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokban van – állította Fekete István.
– Az egyedi kormánydöntés alapján fejlesztési támogatásban részesített beruházóknak egységes követelményrendszernek kell eleget tenniük – közölte lapunk kérdésére a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya. A tárca szerint a beruházók szerződésben vállalnak kötelezettséget arra, hogy a beruházás befejezésétől számított öt éven keresztül fenntartják kapacitásaikat, a korábban meglévő és a beruházással teremtett új munkahelyeket, valamint egyéb kötelezettségeiket, mint például a meghatározott diplomás munkaerőhányadot, képzési költségeket, árbevételt és exportárbevételt. Ha a beruházás nem a szerződésben foglaltak szerint valósul meg, a kedvezményezettnek a támogatás arányos részének kamatokkal növelt értékét – a teljesítés meghiúsulása esetén akár a teljes összeget –
vissza kell fizetnie. A visszafizetést a szerződéshez csatolt bankgaranciák biztosítják. Csak az elmúlt fél évben mintegy féltucatnyi fejlesztési támogatás odaítéléséről szóló közlemény jelent meg a Gazdasági Közlönyben.