Korai még a temetés

Amíg nyereségesen működik, addig mindenképp szükség van a Budapesti Értéktőzsdére – nyilatkozta lapunknak Jaksity György, a magyar börze volt elnöke, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető-alapítója. A szakember szerint még nem érdemes kongatni a vészharangot a pesti tőzsde fölött. Ugyanakkor a világgazdaság lassulása nem sok jóval kecsegtet, pedig a börzének a magyar gazdaság erősödése nyújthatna támaszt a közeljövőben.

Több, a Budapesti Értéktőzsde jövőjéről szóló pesszimista jóslat is napvilágot látott az utóbbi időben. Rendszeresen felmerül a kérdés, hogy Magyarországnak szüksége van-e a BÉT-re, nem lenne-e hasznosabb egy régiós börze. Jaksity György szerint túl korai még temetni a magyar értéktőzsdét. A szakember úgy véli, mindaddig, amíg nyereségesen és megfelelő szolgáltatásokkal tud működni, szükség van a pesti börzére, függetlenül méretétől. – A nemzetgazdaságra kifejtett pozitív hatása miatt még akkor is megéri egy országnak tőzsdét fenntartani, ha a tulajdonosai nem látnak fantáziát benne, de egyelőre a Budapesti Értéktőzsde magas nyereséggel működik, tehát a vészharang kongatása még korai – nyilatkozta a volt elnök.
Jaksity György nemrégiben egy, a tőzsde jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen azonban elmondta: miután a tőzsde forgalmának és bevételének nagyon jelentős hányada a Mol és az OTP részvényeiből származó forgalmon, továbbá két másik vezető részvényen múlik, mindenki imádkozzon azért, hogy ezeket ne vezessék ki a börzéről. Ha az említett papírok mégis eltűnnek, akkor „be is zárhatjuk a kócerájt” – idézte a volt tőzsdeelnököt az Origo internetes hírportál. Bár a brókercégek mindent megtesznek azért, hogy minél több olyan társaságot találjanak, amely hajlandó belépni a börzére, ezek a próbálkozások eddig szerény eredménnyel jártak. Jaksity szerint a magyar cégek ódzkodásáért az utóbbi nyolc-tíz év gazdaságpolitikája a felelős. Mint elmondta: a magyar gazdaság leértékelődött más fejlődő országokéhoz képest, és ez tetten érhető abban is, hogy a tőzsdei szereplők nem sokra tartják a budapesti cégeket. – Amikor egy vállalat tulajdonosa részvényeket akar eladni – vagy a sajátját, vagy új tőke bevonása érdekében –, akkor választhat mondjuk a nyereség tízszeresét kitevő tőzsdei lehetőség és mondjuk a nyereség tizenhárom-tizenötszörösét kitevő szakmai befektetői tranzakció között. Nyilván egyéb tényezők változatlansága mellett az utóbbit választja, és ebben a magyar gazdaságpolitika a bűnös – állítja a börze volt elnöke. Ugyanakkor úgy látja, hogy nagyon kevés olyan vállalatunk van, amelyik nyereséges, minden adót befizet, és működése megfelel a tőzsdei elvárásoknak, így valószínűleg nem sok jó, tőzsdei bevezetésre alkalmas céget találnánk.
A magyar gazdaság erősödése megoldást jelenthetne a tőzsde számára, de Jaksity György szerint a közeljövőben erre nem sok esélyünk van. – Magyarország a világ szerkezetileg egyik legnyitottabb és legeladósodottabb országa, vagyis külkereskedelmünk és finanszírozási igényeink miatt rendkívüli mértékben rá vagyunk utalva a nemzetközi gazdasági és pénzügyi folyamatokra. Ennélfogva ha a világban lassulás lesz, márpedig az lesz, és a kockázatos adósok hitelköltségei is tovább nőnek, akkor ezt Magyarország is meg fogja érezni – véli a tőzsde volt elnöke.