Másik kép a világról

Tetszetős formában igényes tartalom – ez lehetne a jelmondata az Imago Mundi zenekarnak, amely alig nyolc hónapja állt össze olyan profi zenészekből, akik más-más zenekarokban már bizonyítottak, de arra jutottak, a mondanivaló is van olyan fontos, mint a zene, így ideje belevágni valami másba.

Ülünk egy bárban, a hangfalakból beszélgetésünk alatt dőlnek a slágerek, néha úgy felzúg a kávégép, hogy alig halljuk egymást. Ez a helyszín kontrasztnak sem utolsó, miközben az Imago Mundiról beszélgetünk. Még egy éve sincs, hogy az együttes, amely most készül első lemezére, ebben a formában felállt. A lavinát Veress Gábor (polgári foglalkozását tekintve jogász, de egyetemista éveit a Latin Combo zenekarban tengette-pengette) indította el, majd tizenöt éves csend után: az általa írt számokhoz először énekest keresett, így talált Pénzes Matildra, akivel ma is az együttes oszlopainak számítanak.
– Amikor találkoztunk, elkezdtünk beszélgetni arról, mi volt az, aminek hiányában én annak idején abbahagytam a zenélést, és mi az, amit Matild nem talált meg benne. Így találtunk rá arra a tartalomra, amivel megtöltve érdemes ezt az egészet csinálni – mondja Veress Gábor, aki szerint nagyon is sokan érzik úgy, hogy megcsömörlöttek az anyagi világ szorításától, és a spirituálisabb világban keresnének kiutat a sivár hétköznapokból. – A mai könnyűzenére, sőt az egész világra jellemző a formák tobzódása. Mi ezek mögé az egyébként szép formák mögé tartalmat és szellemiséget is szeretnénk vinni, ez számunkra a legfontosabb a zenélésben – fűzi hozzá.
Amint kiderül, az alapdallamokat az együttesvezető hozza, s ahhoz teszik hozzá a magukét a tagok. – Több szövegíróval dolgozunk, hiszen kit ez, kit az a téma szólít meg jobban – mondja Veress Gábor, aki a gitár mellett olykor fuvolát is a kezébe vesz. Az övén kívül még egy akusztikus gitár szól a számokban, Antoni Arnold kezei közt, a basszusért Földes Gábor a felelős, az ütőhangszerek mögött Kertész Ákos, a szintetizátornál pedig Czirják Zoltán ül. Szirtes Edina hegedűművész, az együttes már állandónak számító vendége tangóharmonikán is közreműködik. Ami az Imago Mundi zenéjét illeti, az tudatosan semmilyen stílusra nem építkezik. – Mindannyiunkat érnek különféle hatások, de tudatosan nem építünk bele konkrét stíluselemeket a számainkba. Természetesen az én latinos múltam hatása is érződik – leginkább a lüktetésben –, de olyanynyira belesimul ebbe a világba, hogy talán másoknak már fel sem tűnik – magyarázza Veress Gábor, s ezzel a lendülettel a következő kérdésemre is válaszol, az együttes első videoklipje ugyanis tudvalevőleg Indiában készült, s az ottani zene a latinhoz hasonlóan túl markánsnak tűnhet ahhoz, hogy ne nyomja rá a bélyegét egy friss zenekar hangzásvilágára. – Számunkra a közös zenélés szellemi út; meghatározza a gondolkodásmódunkat, az életünket, és ennek részeként kerültünk Indiába is Matilddal együtt. Olyan zenészekkel ismerkedtünk meg ott, akikkel később még együtt is működhetünk. Optimista vagyok, úgy érzem, erős pozitív szellemi folyamatok is zajlanak ebben a világban, és velem együtt sokan tapasztalják úgy, hogy most valamilyen korszaknak a vége felé haladunk. Az életben sok minden úgy fut zsákutcába, hogy ideje rádöbbennünk, bizonyos kérdésekre más válaszokat kell keresnünk – zárja szavait az Imago Mundi vezetője.