Meggyőző fölény. Rekordot jelentő, majd 70 százalékos részvételi arány mellett a választásokat 70,28 százalékos eredménnyel nyerte Dmitrij Medvegyev, őt követi a kommunista Gennagyij Zjuganov 17,75, a populista Vlagyimir Zsirinovszkij 9,36 és a demokrata párti Andrej Bogdanov 1,3 százalékkal.
Két ember lépett ki már késő éjszaka a Kreml kapuján, s a Vörös téren átvágva a havas esőben a Vaszilij Blazsennij-székesegyház tövében, „Oroszországot választom!” szlogennel zajló koncert színpada felé közeledett. Az orosz nemzeti rock jeles képviselője, a Ljube dalolt éppen, az ország jelenlegi és jövendő elnökét a kivetítőkön felfedező mintegy 30 ezres tömeg sikítása azonban elnyomta Rasztorgujev hangját. A mikrofonhoz lépve Medvegyev megköszönte a rá adott szavazatokat, s mint fogalmazott, az eredmény lehetőséget ad a nyolc éve tartó politikai irányvonal folytatására. Új stílust sejtetve ellenfeleinek is külön gratulált. Putyin az alkalomhoz illően szintén lazán, a hidegre való tekintettel csak egy percet kért a publikumtól, a nevét skandáló rajongók azonban rövid időre beléfojtották a szót. Putyin gratulált utódjának, akit a kurzus folytatását garantáló politikusnak nevezett. Egyúttal mindenki értésére adta, hogy a választásoknak vége, s aki hazafi, az mától összefogva az ország felemelkedésén dolgozik.
Két ember állt az éjszakai hóesésben. Az egyik távozik, de marad, míg a másik élete csúcsára ért. Két politikus, egy dzsúdós és egy rocker, akik fiatalabbak, mint a színpadon előttük és utánuk fellépő rocklegendák többsége. Ők jelentik Oroszország jelenét, míg az előttük nemzeti zászlókat lengető, átszellemült, önfeledten örülő tömeg a jövőt.
Egyelőre azonban mindenki azt találgatja, hogyan fognak ők együtt dolgozni. Medvegyev későbbi sajtóértekezletén igyekezett is elmondani, hogy a leendő kormányfővel, Putyinnal közösen beiktatásáig, tehát a következő két hónapban a végrehajtói hatalom kontúrjainak kialakításán dolgoznak. E politikai struktúráról sokat elárulhat már a kormány várhatóan nem túl távoli átalakítása. Medvegyev határozottan leszögezte, hogy az alkotmány szellemében élni fog elnöki jogköreivel, így például a külpolitika alakítása egyértelműen az ő hatáskörébe tartozik. Az utód igazából nem kapott nagyobb támogatást, mint korábban Putyin vagy a hatalmi párt, így erre hivatkozva nem kezdheti meg azonnal az önálló arculat kialakítását, szögezte le a lapunknak nyilatkozó Andrej Rjabov, a moszkvai Carnegie-központ munkatársa. Az elemző szerint az eredménynél többet árulnak el a színfalak mögötti események, amelyek arról szólnak, hogy melyik Kreml körüli lobbi szerez nagyobb befolyást az átalakuló rendszerben. A formálódó kettős hatalom Rjabov szerint bizonyos instabilitást rejt magában. Mint fogalmaz, az orosz politikai berendezkedés sajátosságai miatt az annak ellenére sem lehet igazán szilárd, hogy a két erőközpont élén álló személyek, Putyin és Medvegyev valóban egy csapatot alkotnak, s nagyon jó személyes kapcsolat fűzi őket egymáshoz. Szemmel látható, hogy a Nyugat keresi a konfliktust a két ember között, az igazi problémát azonban a körülöttük álló érdekcsoportok eltérő filozófiája okozza. A Medvegyev mögötti mérsékeltebb, progresszívebb csapat például a reformok felgyorsítását sürgeti, míg a rendpárti „szilovikok” a status quo fenntartása mellett vannak, kissé bizalmatlanok Medvegyevvel szemben, így a hatáskörök többségét a kormányba csoportosítanák át. Ennek ellenére Rjabov szerint komoly megrázkódtatásokkal aligha kell számolni, a hatalom legitimitása egyértelmű, s az is marad, amíg figyelembe veszik a társadalom érdekeit, alternatívát jelentő ellenzékkel pedig nem belátható időn belül nem nagyon kell számolni.
Tegnap egyébként Moszkvában néhány tucatnyi ellenzéki szervezett spontán tiltakozást, a demonstrációt azonban nem engedték megkezdeni a különleges belügyi egységek. A gyülekezőket buszokba tuszkolták, és elvitték.
