Óvatosabbá váltak a jelzálog-hitelezők

A hazai bankok ingatlan-üzletágai általában jól zárták 2007 utolsó negyedévét, azonban a hitelválság érezhető hatással van a beruházásoknak nyújtott kölcsönökre: nőtt a verseny a fejlesztők között a forrásokért, míg a bankok nagyobb óvatossággal közelítenek az ingatlanfejlesztésekhez – véli a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. Az ingatlanforgalmazó cég szerint pánikra azonban nincs ok, mivel a beruházók nagy részének továbbra is vannak forrásaik.

2008. 03. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beruházások hitelezési problémái alapvetően az amerikai másodlagos jelzálogpiac összeomlásával kezdődtek. A tengerentúli válság a szabad pénzforrások jelentős szűkülését hozta a világgazdaság számára. A bankok a jelenlegi piaci helyzetben a tőkeerős, megbízható fejlesztőket részesítik előnyben, és kerülik a kockázatosnak ítélt elképzeléseket. A fejlesztők pedig az óvatosabbá vált hitelezői magatartás térnyerésével különösen sokra értékelik a rugalmas és gyors döntéseket hozó finanszírozókat – véli Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt. hazai vezérigazgatója. Véleménye szerint a finanszírozók az elmúlt évek során szívesen éltek az angolszász típusú értékpapírosítás eszközével, azaz a kihelyezett hiteleket értékpapírként tovább értékesítették, ezáltal pedig olyan többletforrásokhoz jutottak, amelyekkel újabb hitelek kihelyezésére voltak képesek.
A globális pénzügyi válság – mutat rá a ingatlanforgalmazó cég vezetője – értelemszerűen a pénzforrások szűkülését eredményezte, pánikra azonban semmi ok a hazai ingatlanpiacon: azok a bankok, akik nagy részben vagy kizárólagosan függtek az értékpapíros értékesítéstől, valóban nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt hónapokban, ám a finanszírozók nagy részének továbbra is rendelkezésére állnak a megfelelő források. Igaz ugyanakkor, hogy a hazai ingatlanfinanszírozók hozzáállása az egyes programokhoz és fejlesztőkhöz érdemben megváltozott. A fő kérdés Kiss Zoltán szerint leginkább az, hogy a pénzintézetek mennyiben változtatták meg tevékenységüket a kialakult pénzügyi válság hatására. Ilyen változás, hogy a bankok több időt szánnak a döntésre, magasabbak a hitelnyújtás költségei, miközben csökkent a verseny a finanszírozók között és megváltozott a bankok és a fejlesztők viszonya is.
A bankok a nagyobb kockázatokra az elvárt önerő megemelésével válaszoltak, azaz az ingatlanfejlesztőknek több saját forrást kell biztosítaniuk fejlesztéseikhez. A magasabb elvárt önerő leginkább a befektetési piacon okozott nagyobb változásokat, ugyanis az ingatlanpiaci boom időszakában sok befektető vásárolt ingatlant kiugróan magas tőkeáttétellel, és ezek a piaci szereplők jellemzően kiszorultak az ingatlanpiacról. – A hitelpiaci válságnak egyfajta letisztulás lehet a pozitív hozadéka. A bankok óvatosabbá válása a magasabb minőség irányába tereli az ingatlanfejlesztőket. A banki forrásokért való versenyben ugyanis a jobb koncepciójú, jól átgondolt és kevésbé kockázatos fejlesztések kerülnek előnybe – állítja Kiss Zoltán, aki szerint a fejlesztők közül is azok járhatnak jól, akik eléggé tőkeerősek, képesek nagyobb saját forrással megvalósítani egy-egy fejlesztést és kellően megbízható képet alakítottak ki magukról a hazai piacon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.