Sólyom nem írt alá

Sólyom László nem írta alá a büntető törvénykönyvnek az úgynevezett gyűlöletbeszédet szankcionáló módosítását, hanem azt véleményezésre az Alkotmánybíróságnak küldte. A köztársasági elnök szerint egyebek mellett a törvénymódosítás – amelyet kizárólag az MSZP-frakció támogatott – sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Álláspontom szerint a törvény sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve sértheti az alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való jog (általános személyiség jog) részét képező önrendelkezési jogot – áll az államfő az Alkotmánybíróság elnökének, Bihari Mihálynak megküldött, február 29-én kelt levelében.
Sólyom László február 20-án kapta kézhez a büntető törvénykönyv azon módosítását, amelyet az Országgyűlés két hete fogadott el, és a gyűlöletbeszédet egy új, „gyalázkodás” elnevezésű bűncselekménnyel szankcionálja. Eszerint a jövőben ennek számítana az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti, vagy megsérteni próbálja. A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy „az Alkotmánybíróság 2004-ben egy hasonló tartalmú, de a véleményszabadságot kevésbé korlátozó törvényt is alkotmányellenessé nyilvánított már”.
A törvény elfogadását sem a kormány, sem a kisebbik koalíciós párt, sem az ellenzék nem támogatta – szerepel a közleményben. Az elfogadott törvényjavaslat az MSZP-frakció nevéhez fűződik, amelyet olyan parlamenti körülmények között fogadtak el, amikor a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben, az MDF pedig tartózkodott.
Bárándy Gergely (MSZP), a javaslat egyik beterjesztője korábban egyrészt a mai magyar társadalmi viszonyokkal indokolta a szabályozást. A képviselő a törvény elfogadása után egy nappal úgy fogalmazott, hogy „Nem arról szól a törvény, hogy a jövőben egy társadalmi csoportot ne lehetne kritizálni, egyet nem lehet: gyalázni, az emberi méltóságot megsérteni. Politikai pártokkal szemben nem lehet megvalósítani ezt a bűncselekményt.”
Az Alkotmánybíróság az államfő normakontrollra irányuló indítványát soron kívüli eljárásban bírálja el márciusban.