Tovább stagnál a könyvpiac

Megközelítőleg 67 milliárd forintra tehető a múlt év hazai könyvforgalma – derül ki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének jelentéséből. Két éve a forgalom több mint 65 és fél milliárdot tett ki, a könyvforgalmazás tavalyi növekedése 2,11 százalék volt, ami majdnem hat százalékkal kevesebb, mint a múlt évi infláció mértéke.

Továbbra is éreztetik hatásukat a kormányzati megszorítások a könyvesboltokban. Bár a múlt évben nominálértéken tavalyelőtthöz képest többet költöttünk könyvekre, reálértéken a könyvforgalmazási eredmények csökkenést mutatnak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) jelentéséből az derül ki, hogy megközelítőleg 67 milliárd forintra tehető a múlt év hazai könyvforgalma. 2006-ban a regisztrált forgalom több mint 65,5 milliárdot tett ki, a könyvforgalmazás 2007. évi növekedése 2,11 százalék volt, ami majdnem 6 százalékkal kevesebb, mint a múlt évi hivatalos infláció mértéke. Mivel részletes, mindenre kiterjedő összesítés még nincs, feltételezhető, a könyvpiac majd minden szempontból stagnál. A 170 adatot szolgáltató piacvezető kiadó tavalyi forgalma mintegy 60 milliárd, az importkönyvek forgalma csaknem 4,9 milliárd, az adatot nem szolgáltató, valamint a néhány könyvet publikáló, kis cégek becsült forgalma 800 millió, az úgynevezett álfélárú könyvek becsült diszkontforgalma 1 milliárd forint volt a múlt évben. Az MKKE múlt évi jelentéséhez 160 piacvezető kiadó szolgáltatott adatot, 2006-os forgalmuk 59,2 milliárd forint volt.
A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek, a gyermek- és ifjúsági könyvek forgalma és piaci részesedése csökkent, továbbá az álfélárú könyvek diszkontpiaca is szűkült a múlt évben. A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában is folytatódott a négy év óta tapasztalható drámai piacvesztés. Az elmúlt évben nyolc és fél milliárd volt csupán a forgalom, amely a teljes piac 12,7 százalékát tette ki. 2006-ban több mint kilencmilliárd volt az ágazat forgalma, ami a piac 14 százaléka. A műszám tekintetében legnagyobb könyvkiadói terület forgalmának folyamatos zsugorodását jelzi, hogy a felsőoktatásban használatos kiadványok forgalma az elmúlt négy esztendőben több mint hárommilliárd forinttal csökkent – áll az MMKE jelentésében.
Számottevően növekedett viszont az importkönyvek eladása, bővült a CD-k, CD-ROM-ok és hangoskönyvek piaca is. Az ismeretterjesztő művek kiadása több mint 17 milliárdos forgalommal, az összforgalom mintegy 26 százalékával négy év után újra a legerősebb könyvkiadási ágazattá vált. A szépirodalmi művek 12,9 milliárdos forgalma 19,3 százalékos könyvpiaci részesedést ért el, ami Európában szinte egyedülálló.
A külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók hazai piaci részesedése a Nemzeti Tankönyvkiadó megvásárlásával jelentősen megnőtt. Tavalyi eredményük több mint 20 milliárd forinttal a magyar könyvpiac 30 százalékát képviselte. A kiadói összforgalom 57,2 százalékát 13 cég, 68,6 százalékát 25 cég, 85,5 százalékát 47 könyves cég alkotta – ez utóbbi adatok szerint a könyvpiac kiadói koncentrációja nem változott jelentősen.
A könyvkereskedelemben lényegesen nagyobb változások történtek. A Líra és Lant Zrt. – amely az Alexandrához hasonlóan nemcsak forgalmazással, bolthálózatok fenntartásával foglalkozik, hanem több könyvkiadó tulajdonosa is – a múlt év januárjában felvásárolta a Magyar Könyvklub kereskedelmi rendszerét, ősszel pedig az eddigi legnagyobb hazai könyvpiaci üzletet kötötte meg a Sunbooks felvásárlásával (az internetes nagykereskedelmi cég ötszáz könyvesbolt, szakáruház és hipermarket beszállítójaként vett részt a könyvpiaci versenyben). Bár ez utóbbi üzlet részletei nem voltak publikusak, becslések szerint mintegy félmilliárd forintért üthették nyélbe. Egyébként a hatvanöt könyvesboltot működtető Líra és Lant az idén tízmilliárd forint feletti nettó árbevételt kíván elérni, s azt tervezi, hogy középtávon a tőzsdére viszi a papírjait, valamint kis és közepes könyvkiadóknak biztosít nagykereskedőként – vagy éppen tulajdonosként – hátteret.
Az itthon 46 könyvesboltot működtető Libri a határon túl terjeszkedett tovább. Hatezer román és ezer magyar nyelvű kiadványával, 650 négyzetméteren Románia legnagyobb könyvesboltját nyitotta meg Kolozsvárott tavaly októberben. A befektetés 88 millió forintjába került a Librinek, és reményei szerint ebből az üzletből még az idén árbevétele a befektetett öszszegnek a dupláját is jóval meghaladhatja. Az elmúlt években több konfliktust okozott a nagy könyvkereskedő cégek között, hogy egy-egy könyvet már rövid idővel a megjelenése után jelentős kedvezménnyel árusítottak a boltjaikban, így próbálva versenyelőnyre szert tenni. Az is előfordult, hogy egy ilyen akcióba bekerültek olyan kiadványok is, amelyeket a konkurens cég által birtokolt könyvkiadó jelentetett meg – a versenytársak ezek után kivonták egymás boltjaiból a könyveiket. A könyvszakma egy része ezért szeretné elérni, hogy több nyugat-európai országhoz hasonlóan Magyarországon is alkossanak könyvpiaci törvényt, amely kötelezi a kereskedőket, hogy az új könyveket meghatározott ideig, fél vagy egy évig a kiadók által meghatározott kiskereskedelmi áron értékesítsék, s a kedvezményes akciókat csak ezután hirdethessék meg.
Míg a felsőoktatásban használatos kiadványok összforgalma 11,7 milliárd forint volt 2003-ban, ami akkor a könyvpiac 20,6 százalékát jelentette, tavaly csupán 8,5 milliárd volt a forgalmuk, amely a teljes piac 12,7 százalékát tette ki. A felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában tapasztalható drámai piacvesztés egyik oka lehet, hogy a szakkönyvkiadás állami ösztönzői csökkentek. Ám az okok között a szakemberek azt is megemlítik, hogy a felsőoktatási intézmények környékén egyre nagyobb tételekben folyik a könyvek fénymásolása. Többek között az MMKE és a felsőoktatási tankönyveket, szakkönyveket megjelentető Dialóg Campus Kiadó németországi mintára olyan tervezetet készít elő, amely a könyvek illegális fénymásolását megakadályozza.
A fénymásolás virágkora egyébként nem annak köszönhető, hogy az egyetemisták és a főiskolások előszeretettel sértenék meg a szerzői jogokat – vélik sokan. A diákok kötelező és állandó kiadásai – ideértve a tandíjat is – magasak. A kormányzati megszorítások hatásai pedig már nemcsak a múlt évben, hanem tavalyelőtt is tapasztalhatók voltak a könyvesboltokban – nem az olvasási kedvünk csökkent, a pénzünk lett kevesebb.