A Markó utcai törvényház folyosóin hetekig keringett az a feltevés, hogy Sólyom László köztársasági elnök esetleg Baka Andrást jelöli a Lomnici Zoltán távozásával júniusban megüresedő főbírói posztra. Most, hogy a feltételezés az elmúlt napokban a sajtóban is megjelent, a szakmai kommentárok két következtetést vontak le.
Az egyik szerint csak a táblabírák szeretnék, ha a legutóbbi időkig az Emberi Jogok Európai Bíróságán dolgozó Bakát jelölné a Legfelső Bíróság elnökének az államfő. A megyei bíróságok ugyanakkor nincsenek elragadtatva az ötlettől, sőt! Saját tevékenységük, érdemeik leértékelését, annullálását látnák abban, ha az új főbíró nem az ő köreikből kerülne ki.
A másik következtetés, amely Baka esetleges jelölésének híréből levonható, így hangzik: a jelenlegi főbíró áll az információ mögött. Lomnici Baka nevének bedobásával azt kívánja elérni, hogy az emberi jogok szakértője, szakbírája ne válhasson a Legfelsőbb Bíróság (LB) és ezzel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökévé. Az igazságszolgáltatás vezetője ugyanis a jelenlegi törvények szerint csak az lehet, akit idehaza bíróvá neveztek ki, a kinevezésnek pedig feltétele a bírói-ügyészi szakvizsga, illetve a jogi szakvizsga letétele. Baka András itthon korábban Sólyom Lászlóval együtt a Jogtudományi Intézetben dolgozott. Tényleges joggyakorlatot nem folytatott, s vélhetőleg a szakvizsgát sem tette le. Vizsgára csak az bocsátható, aki előzőleg három évet eltöltött a bíróságon, az ügyészségen vagy a közigazgatásban.
Hírek keringenek arról is, hogy Lomnici még reménykedik abban: a végén kiderül majd, továbbra is ő maga lenne a megfelelő a posztra. Értesülésünk szerint szó volt arról, hogy az OIT kilenc bíró tagja közleményben méltatja Lomnici érdemeit. Ma az OIT megtartja ugyan a havonta esedékes ülését, állásfoglalást azonban várhatóan nem ad ki.
Szövetségben Lomnicival
A bíróságok igazgatását ellátó, illetve felügyelő 15 tagú igazságszolgáltatási testület bíró tagjait a múlt év végén a megyei bíróságok megerősítették elnöki tisztségükben. Szakmai megítélés szerint ők valamenynyien szoros szövetségben állnak Lomnicival. Az OIT-nak mindössze egyetlen táblabíró és egy kerületi bíró tagja van. Utóbbi Fazekas Sándor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnöke. Őt egy hónappal ezelőtt az OIT elnökhelyettesévé választották. Varga Zoltán, a móri per bírája ugyanis – mint emlékezetes – lemondott az OIT-ban viselt tagságáról és elnökhelyettesi tisztéről. Bizonyos konspirációk, egyeztetések után az új elnökhelyettes nem az erre a posztra esélyesnek tartott Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke lett, hanem Fazekas Sándor, a PKKB vezetője.
Az OIT-ban egyébként a kilenc bírón, valamint az ügyvédi kamara elnökén és a legfőbb ügyészen kívül három kormánypárti személy vesz részt. Egyikük a mindenkori igazságügy-miniszter. Az Országgyűlés alkotmányügyi és költségvetési bizottsága is a kormánypárti honatyák közül delegál egy-egy tagot. Most a Sólyom László köztársasági elnök által alá nem írt gyűlölettörvénnyel kapcsolatos javaslatáról ismert Bárándy Gergely és Molnár Albert vesz részt az igazgatási testület munkájában.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója már korábban javasolta, hogy a két képviselő közül az egyik az ellenzék soraiból kerüljön ki. Ezt a koalíciós többség nem fogadta el. Balsai István ugyancsak fideszes képviselő pedig nemrégiben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte sérti az alaptörvényt, hogy jelenleg olyan politikus tevékenykedik igazságügyi és rendészeti miniszterként a bíróságok igazgatását felügyelő testületben, aki egyben a rendőrség politikai irányítását is ellátja.
A Princz-ügytől a Globex-perig
Az 1997-es jogszabállyal szocialista kezdeményezésre létrehozott önigazgatási szervezetről mostanára kiderült: számos okból alkalmatlan a kiegyensúlyozott működésre. A két koalíciós képviselő és az igazságügy-miniszter részvétele kormánypárti dominanciát tesz lehetővé a külsős tagok tevékenységében. A kilenc bíró pedig értelemszerűen főként a megyék szempontjait képviseli, hiszen a táblabíróságokat csak 2003 után hozták létre. Az ellentét a táblabírák és a megyei bíróságok között nem csak az új főbíró személyének megítélésében nyilvánul meg. A megyék nehezen tudnak beletörődni, hogy a felettes bíróság szerepét már nem a Legfelsőbb Bíróság, hanem a táblák töltik be. Egyes megítélések szerint a disszonancia különösen a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla büntetőkollégiumai között érzékelhető. Úgy vélik, erre volt példa legutóbb a Postabank és a Globex vezetőinek bűnpere. A tábla mindkét elsőfokú ítéletet megváltoztatta, ami önmagában a rendes ügymenet megnyilvánulása lenne, budapesti jogászok ugyanakkor azt érzékelik, hogy a táblabíróság – amelynek munkatársait a hajdani pályázatokon részben megyei bíróságok szakemberei közül választották ki – mindenképpen szeretné megmutatni, hogy szakmailag fölötte áll az elsőfokú bíróságnak.
Némelyek ellenérzéseit magyarázhatja, hogy a Fővárosi Bíróságról fokozatosan kerülhettek egyébként elismert büntetőjogászok a táblabírák közé. Tanácselnöki megbízatást egyikük sem kapott. A táblán ugyanakkor úgy látják, ennek az volt az oka, hogy a tanácselnöki és a bírói helyek túlnyomó többségét a Legfelsőbb Bíróságról átkerült szakemberek töltötték be. Az LB-n ugyanis csökkentették a létszámot.
Védők észrevételezik, hogy az ítélőtábla nemrégiben hatályon kívül helyezett hat-nyolc fővárosi ítéletet formai hiba miatt. A tárgyalási jegyzőkönyvekben ugyanis hiányosan szerepelt, hogy figyelmeztették a tanúkat az igazmondás kötelezettségére. A 2006. július 1-je óta hatályos büntetőeljárási törvény szerint a tanúval azt is közölni kell, hogy a mentő körülmény elhallgatása is hamis vallomásnak, bűncselekménynek minősül. Mivel ez több jegyzőkönyvből hiányzott, a táblabíróság kirekesztette a vallomásokat a bizonyítékok közül. Így viszont megalapozatlanná váltak az elsőfokú ítéletek, s a Fővárosi Bíróság büntetőtanácsainak új eljárást kell lefolytatniuk.
Az érintett jogászok erre úgy reflektáltak: a hatályon kívül helyezés az ügy halála. Enélkül is évekig tartanak Budapesten a bűnperek. A táblán hangsúlyozták: a garanciális szabályoknak, a törvényeknek érvényre kell jutniuk. A jogszabály értelmében ez a másodfokú bíróságnak a felelőssége is. Tény, hogy a táblák kényelmes, kulturált feltételek között dolgozhatnak, habár a fővárosi táblának nincs saját székháza, s emiatt jó néhány bírói tanács bérelt épületben ítélkezik. A szinte egységes szakmai álláspont szerint a Medgyessy-kormány idején, az igazságszolgáltatási reform keretében több tíz milliárd forintért létrehozott öt táblabíróságra nincs szükség Magyarországon. Ennél kevesebb ilyen fórum is elegendő lenne. A városi, a kerületi bíróságoknak filléres gondokkal kell küszködniük.
Lomnici Zoltán szerint az ő elnöki működésének eredménye az is, hogy az idén már minden bírónak lesz számítógépe. Ez inkább lesújtó, elszomorító, mint sikerként elkönyvelhető tény. A bíráknak már réges-rég rendelkezniük kellene számítógépekkel.
Az OIT mai ülésén – információnk szerint – megtárgyalják a megyei bíróságok tavalyi működésének eredményeit. Úgy tudjuk, a jelentés tetemes hátralékot regisztrált a Pest Megyei és a Fővárosi Bíróságon. E két bírói fórum hatalmas ügyforgalommal dolgozik. Különösen a gazdasági, a magánjogi, a munkaügyi perek száma nőt lényegesen az elmúlt esztendőben. A felfutás a gazdaság hanyatlásának tünete. Rengeteg felszámolási eljárást kezdeményeztek például. A közepes és kisebb vállalkozások részben anyagi gondok miatt húzzák le a rolót. Másrészük azért hagy fel a működéssel, mert így próbál szabadulni szavatossági, jótállási kötelességétől. Ma már egyes családi házak felépítésére is kft.-t hoz létre a vállalkozó. Amikor kész a ház, végelszámolást kér maga ellen. Így nem kell kijavítania a hibákat.
Információnk szerint a Pest Megyei és a Főváros Bíróság mellett négy-öt megyei bíróságnak is van ügyhátraléka, noha elmaradásuk meg sem közelíti a központi régió bíróságainak terheit.
Véleményezi mai ülésén az igazságszolgáltatási tanács az igazságügyi tárca rendeletét is. A jogszabály az elektronikus iratok kézbesítéséről szól. Ez azért érdekes ügy, mert a cégbíróságokon július 1-jétől kizárólagossá válik az elektronikus ügyintézés. Ennek előkészítésében – információnk szerint – óriási lemaradások vannak. A Fővárosi Cégbíróság vezetője emiatt két hete lemondott tisztségéről.
A Fővárosi Bíróság tavaly októberben kilenc pontban foglalta össze, milyen szabályozási, elektronikai és pénzügyi feltételek hiányoznak a majdani zökkenőmentes cégeljáráshoz. A most benyújtott rendelettervezettel az igazságügyi kormányzat csak kis részben pótolja a hiányt.
Megvitatja az OIT azt az előterjesztést is, amelyből kiderül, hogy a kabinet egy fillért sem szán az idén a bírák illetményemelésére. Az ötszázalékos növelés fedezetét a bíróságoknak kellene kigazdálkodniuk.
Tágabb horizont
Az új főbíró jelölése és megválasztása olyan időpontra esik, amikorra nyilvánvalóvá vált, hogy a bírósági önigazgatás nem kielégítő, az ítélkezés fórumrendszerének fejlesztésében pedig súlyos aránytévesztés történt. Emiatt és más okból az igazságszolgáltatást a pénztelenség is sújtja. A szövevényes érdekviszonyok megnehezítik a tisztánlátást. Jelenleg néhány tény tetszik bizonyosnak.
Az első: a bírói kar előnyére válna, ha az új főbíró megszüntetné a helyenként még tapasztalható provincializmust és tágabb horizontot nyitna az ítélkezés számára – mondjuk Baka András szemléletmódjával, nemzetközi tapasztalataival rendelkezne. Második szempontként említést érdemel, hogy a Legfelsőbb Bíróság munkatársai, kollégiumvezetői között is akadhat alkalmas ember. Végül nem feledhető, hogy az OIT véleményt nyilváníthat majd az államfő jelöltjéről, de álláspontja nem perdöntő, hiszen semmire sem kötelezi a honatyákat.
Abban mindenki egyetért: Sólyom Lászlónak idejekorán meg kell tennie javaslatát, hogy mire Lomnici Zoltán hatéves mandátuma lejár, hivatalba léphessen az igazságszolgáltatás új vezetője. Ez már csak azért sem lesz könnyű, mert a támogatottsághoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
kényszersorozás
A kényszersorozók már katonákat vernek + videó
