Csúszik a földtörvény?

Lassan már körvonalazódnia kellene az új földtörvénynek, hiszen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tavaly még arról beszélt, hogy az idén tavasszal a parlament elé viszik a módosító javaslatot. Ennek ellenére hivatalosan mit sem tudni a tárca terveiről, a szakmai szervezetek által bemutatott elképzelésekből pedig két teljesen ellentétes koncepció rajzolódik ki.

Utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy 2011-ig – amíg az unió engedélyével még távol tarthatjuk a külföldi társaságokat a hazai termőföldtől – megoldjuk a földkérdést, amihez egységes birtokpolitikára lenne szükség, amit egy új földtörvénnyel lehetne megalapozni – lényegében ez az, amiben minden hazai szakmai szervezet egyetért. A hogyan tovább kérdésére azonban egymással szöges ellentétben álló válaszokat fogalmazott meg a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), illetve a hozzájuk hasonló tervezetet bemutató KDNP, másik részről pedig az agrárkamara, illetve a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Míg előbbiek elsősorban a helyben lakó gazdálkodókat hoznák helyzeti előnybe, és az uniós moratóriumot kihasználva kizárnák a cégek földszerzési lehetőségét, utóbbiak – az állattartók helyzetére hivatkozva – mielőbb földvásárlási lehetőséget szeretnének adni a gazdasági társaságoknak is.
Emlékezetes, Gráf József agrárminiszter tavaly előre jelezte, hogy földvásárlási lehetőséget ad az állattartó társaságoknak. Ezzel lényegében eldőlt, hogy a kormány mely irányba szeretne elmozdulni. Már csak az kérdéses, hogy mennyire tartható Gráf azon terve, hogy a földtörvény módosítását még tavasszal a parlament elé terjeszti. Megkeresésünkre Dékány András, az agrártárca szóvivője – bár már jócskán a miniszter által említett tavaszi időszakban járunk – arról számolt be, még nem hallott arról, hogy elkészült volna a minisztérium törvénytervezete. Hozzáfűzte, amennyiben elkészül, úgy azt elküldik a szakmai szervezeteknek egyeztetésre, ám azok egyetértése nem feltétlenül szükséges a törvény elfogadásához.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint egyébként valamivel több mint kétmillió hektár föld van jelenleg állami tulajdonban. Ebből egymillió hektár erdő, a többi pedig szántóterület. A Magosz tavaly bemutatott elképzelése szerint ezen szántóföldeket birtokrendezésre kellene fordítani. A szervezet elsődlegesen a helyben lakó családi gazdálkodóknak kedvezne, míg az agrárkamara és a MOSZ az állattartó cégeket juttatná helyzeti előnyhöz. Az agrártárca kérésére az agrárkamara által nemrég bemutatott javaslat ezért kiterjesztené a földvásárlási lehetőséget a gazdasági társaságokra is, s ezzel a szocialista–liberális koalíció a földvásárlás terén ismét háttérbe szorítja a családi vállalkozásokat az elővásárlási jog tekintetében.