A gazdaság kilátásai ma sokkal rosszabbak, mint hét évvel ezelőtt voltak

Az elmúlt évek súlyos szarvashibái vezettek a magyar gazdaság jelenlegi stagnálásához, a magas inflációhoz, az európai szinten legalacsonyabbnak számító foglalkoztatottsághoz és a legmagasabb államháztartási hiányhoz – fogalmazott több gazdaságkutató intézet vezetője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi kerekasztal-beszélgetésén. A közgazdászok leszögezték: az elmúlt két évben nem történt reform hazánkban.

Szembe kell nézni az elmúlt hat esztendő gazdaságpolitikai szempontból „eredendő bűnnek” számító, súlyosan hibásnak bizonyult döntéseivel, amelyek az országot 2006-ban a pénzügyi, tavaly pedig a gazdasági mélypontra taszították – értettek egyet a magyar gazdaságkutató intézetek vezetői a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnap megtartott Kamarai reformműhely című fórumán. A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, valamint Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása a legfontosabb feladatok közé tartozik, mivel a jelenlegi holtpontról főként a hazai és a külföldi beruházások serkentésével lehetne túllendülni. A 2002-től elkövetett „szarvashibák” közül a szakértők és az MKIK a Medgyessy-kormány 2002-es 100 napos programjának osztogató intézkedéseit, a nem teljesítményarányos béremeléseket, a költségvetési fedezet nélküli osztogatásokat és a szintén csak az állam további eladósításával megléphető áfacsökkentést emelték ki. Parragh László MKIK-elnök szerint ezek az intézkedések egyenként 200-300 milliárd forint költségvetési veszteséget okoztak, és – mivel további hitelek felvételével vezettek – tovább emelték az állam kamatkiadásait.
Petschnig Mária Zita szerint a rossz döntések egyik legsúlyosabb következménye, hogy az ország teljesítménye még a kifejezetten kedvező külső feltételek ellenére is mélypontra került, sőt „a jó külső kereslet nélkül recesszióba sülylyedt volna”. A kutató leszögezte: a megszorító intézkedésekkel lecsökkentett államháztartási hiánnyal idén még mindig csak a 2001-es állapotokhoz térhetünk vissza. Palócz Éva elmondta: ma sokkal rosszabbak a gazdaság kilátásai, mint hét évvel ezelőtt, ami az elhibázott pénzügyi politika és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai lépések következménye. A szakember úgy látja, hogy a kilábalás sokkal tovább fog tartani, mint a helyes gazdasági pályáról való letérés óta eltelt idő, mivel a bizalom és a hitelesség helyreállítása hosszú folyamat. A szükséges lépések tekintetében több évre előre meghatározott gazdasági stratégiát sürgetett, ami összhangban lenne az egyensúlyteremtéssel és a fejlesztésekkel, „erre azonban jelenleg alig látszik esély”.
Matolcsy György kiemelte: a pénzügyi és gazdasági válság politikai és társadalmi válságba torkollt, a jelenlegi helyzetet több év alatt lehet csak korrigálni. Az egykori gazdasági miniszter politikai, gazdasági és beruházási fordulatot sürgetett, elkerülhetetlennek nevezte a fejlesztési terv átírását, hogy az uniós pénzekből jóval több forrás juthasson munkahelyteremtésre. Kiemelte: másfél-két év alatt így ezer- milliárdos adó- és járulékcsökkentésre van szükség. – Két lehetséges forgatókönyv áll előttünk: vagy még két év vergődés a kisebbségi kormánnyal, vagy egy előre hozott választások mentén megalapozott stabil politikai többség, amelynek azonnal hozzá kell kezdenie az újjáépítéshez – fogalmazott.