Több, meglehetősen radikális lépés javaslatára készül holnap az Európai Bizottság, amelyek bevallott célja, hogy a megnövekedett kereslet miatt meglódult agrárárakat visszafogják, mégpedig a termelés növekedésével. Kiszivárgott hírek szerint ezért javasolják majd a kötelező parlagon hagyás megszüntetését és a tejkvóta emelését. Ezenkívül megszüntetik a termelés és a támogatás közötti kapcsolatot, valamint ugyanolyan költségvetés mellett több pénzt szánnak a vidékfejlesztésnek. A bizottság azt is javasolja majd, hogy a bioüzemanyagokat többé ne dotálják. Az említett javaslatokat a közös mezőgazdasági politika keretében teszik meg, amelyeket majd a tagállamok megvitatnak. A döntésre az év második felében kerül sor, az unió francia elnökségének idején.
Az érdekütközések a „nagyok” között máris világosan körvonalazódnak: míg London és uniós szövetségesei meg akarják szüntetni a mezőgazdasági szubvenciókat, addig Párizs és Berlin szemében a szegény országokban kialakult élelmiszerválság és a mezőgazdasági árrobbanás éppen annak bizonyítéka, hogy az eddigi modellt meg kell tartani. Az uniós agrárpolitika felülvizsgálatát a szakzsargonban „egészségügyi ellenőrzésnek” nevezett folyamaton belül várható, hogy a támogatások elosztásában az Európai Bizottság a nagyobbakkal szemben a kisebb gazdaságok javára mozdul el. Az Európai Parlament (EP) a legtöbb ponton támogatja a bizottság terveit, de több helyen – elsősorban a kiadások csökkentésénél – el is tér azoktól. Az EP magyar néppárti képviselői nem is szavazták meg a jelentést, ugyanis véleményük szerint a javasolt intézkedések ellentétesek a magyar érdekekkel. E képviselők különösen a tejkvóta emelését ellenezték, hiszen hazánk még a mostani lehetőségeket sem tudta kihasználni. Ha a parlagon hagyás megszüntetésére vonatkozóan elfogadják a bizottság javaslatát, akkor az unióban 4-5 millió hektár kerül ismét művelés alá.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
