Sportosra vált az unió és Brüsszel

(Brüsszel)

Belgium fővárosa a biciklizés szempontjából tartósan halálos veszélyt jelentő Budapest és a kerékpárosok paradicsomának számító Amszterdam között helyezkedik el. A brüsszeli városvezetés ezen most drasztikusan változtat: rohamtempóban készülnek a kerékpárutak, -tárolók és a nagyobb emelkedőkre tervezett, síliftekhez hasonló biciklifelvonók. A város legnagyobb parkja melletti utakat már jó ideje a hét végén lezárják az autóforgalom előtt, és évente egy vasárnapot szigorúan autómentessé tesznek, a városon belül és autópálya-szakaszokon is. Jövőre pedig megrendezik a Velo-City 2009 nevet kapott bicikliskonferenciát, amelytől a város vezetése fordulatot vár, vagyis azt, hogy az autók évtizedét a kerékpárok évtizedei kövessék.
Az Európai Parlamentben (EP) eközben – a maga is gyakran biciklivel közlekedő – Hegyi Gyula szocialista képviselő írásban kérdezte az Európai Bizottságot, hogy miként kíván érvényt szerezni annak a tavaly életbe lépett jogszabálynak, amely szerint „a vasúttársaságok az utasok számára lehetőséget biztosítanak kerékpárok szállítására, ha ez nem érinti hátrányosan az adott vasúti szolgáltatást, és ha azt a járművek szabályzata megengedi”. Jacques Barrot közlekedési biztos azzal felelt, hogy a vasúttársaságok felelőssége a kerékpárszállítás feltételeinek kialakítása. Kiemelte még, hogy az idén életbe lépett jogszabály értelmében meg kell indokolniuk minden olyan esetet, amikor megtagadják a kerékpárok szállítását. Schmitt Pál, néppárti képviselőtársa az EP plenáris ülésén a sport fehér könyvéről folyó tegnapi vitában pedig általában a sportra fordított költségvetési források növelését szorgalmazta és hangsúlyozta, hogy a sportnak számos előnye van mind az egyén, mind a társadalom szempontjából. Sajnálattal jegyezte meg azt is, hogy a legtöbb kelet-közép-európai ország költségvetésének pusztán fél százalékát fordítja sportra.
Az EP szocialista frakciója több javaslatot terjesztett be, amelyek célja az amatőr és hivatásos sport elősegítése.