Szabó Pál „kriminális” postavezéri hagyatéka

Szabó Pál üljön fel a biciklijére, és minél sürgősebben tekerjen el rajta – javasolta a Fidesz, miután vizsgálat indult az 1,1 milliárdos postásbicikli-tender ügyében. A párt szerint az ország érdekeivel ellentétes, hogy az egykori postavezér immár közlekedési miniszterként dönthet közpénzek felett, noha a társaság élén töltött évei alatt „krimibe illő” dolgok történtek. Szabó hagyatéka szakmai alapon is vitatható, nevéhez fűződik a kisposták bezárása, a mobilposta bevezetése és a hagyományos postai szolgáltatások kiszervezése.

A Fidesz a napokban arra szólította fel a Magyar Posta vezérigazgatóját, hogy a kerékpárbeszerzéssel kapcsolatban nyilvánosságra került szabálytalanságok miatt ne csak házon belül folytasson le vizsgálatot, hanem tegye meg a szükséges büntetőfeljelentést. Habár a sajtó lassan fél éve foglalkozott vele, hogy nemcsak drágák, de furcsa módon éppen az elvárt paramétereknek megfelelők az egymilliárd forintos tenderen nyertes szlovén kerékpárok, Szűcs Ildikó, a társaság új vezérigazgatója csak nemrég jelentette be: a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak, hogy a testület vizsgálja meg a kerékpár-beszerzési tender menetét, az eljárás végéig pedig függessze fel a már megkötött szerződést. A gyanú, miszerint a posta hálózatüzemeltetési igazgatóságának egyik munkatársa, aki az eljárásban egyben a közbeszerzési bizottság elnöke volt, a tender meghirdetése előtt azzal kapcsolatos információkat adott ki a későbbi nyertes Cronopont Kft.-nek, mára ténnyé vált. „Márciusban a Cronopont hívott fel. Azt mondták, hogy lesz egy tender, amelyre jelentkezni fognak, és amelyen jó esélyeik vannak. Egy hónappal később személyesen jöttek el a posta egyik igazgatójával. Letárgyaltuk a dolgokat, megadták a paramétereket, mi meg legyártottunk egy mintapéldányt. Ezt megvizsgálták, majd elhozták a végleges, hivatalos paramétereket, szinte semmit nem változtattak az első verzión.” Ezt Mateuz Fortuna, a kerékpárgyártó Krapan cég igazgatója nyilatkozta. A Fidesz szerint naivitás lenne elhinni, hogy az 1,1 milliárd forintos ügylet részleteiről Szabó Pál akkori vezérigazgató ne tudott volna. Az ügy kirobbanása előtt Szabó azért került a középpontba, mert értesülések szerint a posta volt vezérigazgatója havi nyugdíjat is kap majd a miniszteri, 1,3 millió forintos fizetése mellé. Noha a cég cáfolta ezt, Szabó később közleményben tudatta, hogy előre hozott öregségi nyugdíja folyósításának szüneteltetését kérte.

Költségtakarékosságra hivatkozva
Költségtakarékosság – ez volt Szabó Pál idején a kulcsszó, amire hivatkozva a posta tucatnyi üdülőjét, jóléti és egyéb ingatlanát adta el. Így verték dobra a főváros XIV. kerületében lévő, 9300 négyzetméteres, Szugló utcai irodaházat, illetve az 1925-ben eredetileg is postaközpontnak épített szimbolikus, a Moszkva tér arculatát meghatározó „cifrapalotát”. Utóbbi épületet a Wallis Ingatlan – amelynek 2000 és 2005 között Bajnai Gordon gazdasági miniszter volt a vezérigazgatója – egyik projektcége, a WPR Primus Kft. vehette meg, lényegében a tenderben meghatározott minimáláráért, ami nem éri el az ötmilliárd forintot. A költségtakarékosság nevében a posta ugyanakkor havi négyszázezer euróért, azaz mintegy százmillió forintért bérel új székházat a Gateway Business Centerben, és mivel az erről szóló szerződést minimum tíz évre kötötték meg, legalább 12 milliárdba kerül az ingatlan bérlése. A társaság nemrégiben hirdette meg eladásra a fővárosi Ecseri útnál magasodó, munkásszállóként használt toronyházát és a mögötte található oktatási központját is. 2002 óta kihasználatlanságra, rossz állapotukra hivatkozva a posta megvált számos üdülőjétől. A siófoki gyermeküdülőjét is eladta, noha arról volt szó, hogy a korábban eladott jóléti intézmények bevételét elsőként a Balaton-parti gyermeküdülő felújítására fordítják.

Mintha önmagát üresítené ki a posta
A létszámleépítésekkel, a kis posták bezárásával, a nagy értékű ingatlanok eladásával, a főtevékenységek tervezett kiszervezésével mintha saját magát üresítené ki a posta – fogalmaztak szakértők a társaság elmúlt éveiről. Szabó Pál vezérigazgatóságának kezdetén 43 ezren dolgoztak a társaságnál, ez a szám mára 37 ezer alá csökkent. Beindult az érintett települések részéről óriási tiltakozást kiváltó mobilpostaprogram, amelynek keretén belül 542 település kispostáját szüntették meg, helyettük összesen 946 helyen vezették be a mobilposta-szolgáltatást. Bár Európában 2013-ra tolódik ki a postai szolgáltatások teljes liberalizációja, a Magyar Posta már tavaly elindította a Posta Partner programot, amelynek keretén belül ezer kis postát akarnak vállalkozásba adni. Kiderült, a társaság Budapesten immár számlalevelek, egyszerű postalevelek kézbesítését is a Postai Kézbesítő Kft.-re bízza, amely eddig hírlapok, nyomtatványok, szórólapok kézbesítésével foglalkozott. A cég a kézbesítők terhelésének csökkentésével magyarázta a döntést, a szakszervezetek szerint viszont a társaság azért bíz meg külsős céget, mert az ott foglalkoztatottakra nem vonatkozik a kollektív szerződés, így 13. havi fizetést vagy egyéb más szociális, jóléti juttatásokat nem kell fizetnie. Bár a posta ezzel költséget takarít meg, egyúttal saját konkurenciáját is „kineveli”. Noha egyik legjelentősebb bevételi forrása a sárga csekkes befizetésekből és a nyugdíjak kézbesítéséből származik, a tervek szerint a vállalat a jövőben – banki közreműködéssel – számlára utalná az időskori juttatásokat. Mindez azt jelenti, hogy szolgáltatás díjának jó része már nem a posta, hanem a számlavezető bank zsebébe jutna.