Bolívia legnagyobb és leggazdagabb tartományában, Santa Cruzban, az autonómiáról tartott vasárnapi népszavazás nyomán már halálos áldozatot is követeltek az autonómia-párti és a népszavazást elutasító tábor között kitört összecsapások. Evo Morales, Bolívia első indián elnöke határozottan ellenezte, és törvény- sőt alkotmányellenesnek nyilvánította a népszavazást, de nem tudta megakadályozni megtartását. Bár a hivatalos végeredményeket csak négy-öt nap múlva teszik közzé, a szavazás utáni felmérések az autonómia elfogadásának 85 százalékos győzelmét jósolják.
Még nem tudni pontosan, milyen tényleges hatást gyakorol az ország sorsára a népszavazás, Morales tárgyalást javasolt a tartományok prefektusainak. Az ismert eredmények birtokában Rubén Costas, Santa Cruz kormányzója már nem valószínű, hogy hajlandó lemondani azokról a jogosítványokról Morales kormánya javára, amelyeket a megszavazott autonómia-tervezetbe foglaltak.
Az események háttérben természetesen főleg az ország legfontosabb kiviteli cikke, a földgáz- és olajkészlet bevételei fölötti osztozkodás vitája húzódik meg. De most már nem lebecsülendő az indián–fehér ellentét sem, hiszen Morales földreformja éppen előbbieken akart segíteni a parlagon heverő (nagy)birtokok fölosztásával. A népszavazás ezzel újabb súlyos viszályt szít, mert valószínű, hogy a termékeny „keleti félhold” területein fekvő nagybirtokok a fehér tulajdonosok kezében maradnak, és az sem elképzelhetetlen, hogy Santa Cruz tartományban semmissé teszik az eddigi földosztásokat. Az ország így most ismét két, egymással kibékíthetetlen részre szakadt, és félő, hogy megismétlődik a történelem, a centralisták és föderalisták polgárháborúja, amely végül 1899-ben az előbbiek győzelmével ért véget.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
