Újult erővel fog hozzá az Európai Unió a közös agrárpolitika, vagyis a mezőgazdaságnak juttatott kifizetések megreformálásához. Az agrárium Brüsszelnek – vagyis a tagállamoknak – évente több mint negyvenmilliárd eurójába kerül, ami az uniós költségvetés mintegy negyven százalékát teszi ki – jelentette be tegnap Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság agrár- és vidékfejlesztési biztosa.
Az Európai Bizottság a reformok érdekében tegnap számos javaslatot tett, például a szántóföldi növényeket termelő gazdálkodókra érvényes azon előírás eltörlését, amelynek értelmében területük tíz százalékát parlagon kell hagyniuk. A tejkvótákat fokozatosan megszüntetnék, és e folyamat 2015 áprilisában zárulna le. A zökkenőmentes átmenet érdekében a bizottság a 2009–2010-es és a 2013–2014-es gazdasági év közötti időszakra öt lépésben végrehajtott évi egyszázalékos kvótaemelést javasol. A közös agrárpolitika reformjának részeként a mezőgazdasági támogatások többé nem kapcsolódnak meghatározott termékek termeléséhez. Szintén javaslat született az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) meghosszabbítására is, csakúgy, mint a kölcsönös megfeleltetési rendszer egyszerűsítésére.
Glattfelder Béla, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának néppárti tagja elmondta, hogy a tervezett reform valójában az agrártámogatások csökkenését jelenti, az a magyar és az európai mezőgazdaság érdekeivel ellentétes. Hozzátette: a területalapú támogatások átcsoportosítása csökkentené a gazdák támogatását. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament magyar szocialista delegációjának vezetője szintén élesen támadta a nyilvánosságra hozott javaslatokat, és közölte, azok súlyos veszélyeket rejtenek magukban, és több ponton ellentétesek a magyar érdekekkel. Elmondta még: nem engedhető meg, hogy azon országok irányítsák a vitát, amelyek csak spórolni akarnak az európai agráriumon.
A bizottsági dokumentumot az Európai Tanács tegnap befejeződött, kétnapos tanácskozásán vitatták meg. A tanács ülésén részt vevő Gráf József agrárminisztertől lapunk munkatársa megkérdezte, Magyarország miért egyezik bele az agrártámogatások csökkentésébe akkor, amikor az új tagországok éppen arra vártak, hogy támogatásuk eléri a többiek szintjét. A miniszter szerint az agrártámogatások csökkentése nem következhet be addig, ameddig ki nem egyenlítődik a támogatás. Kiemelte: „Addig semmilyen támogatáscsökkentéshez nem járulunk hozzá.”
Megkérdeztük azt is, hogy jó-e az, ha a tejkvótát növelik akkor, amikor Magyarországon a tejtermelés éppen most kezd kifizetődővé válni, és Magyarország most sem tudja kihasználni a kvótáját? Erre Gráf József azzal válaszolt, hogy háromféle javaslatot tettek a tejkvóta esetében. Az első ötszázalékos kvótanövelés volt, ami ellen szavazott, majd a háromszázalékos csökkentésbe sem egyeztek bele. A végén kétszázalékosról volt szó, de azzal együtt egy nagyon rossz kimenetelű javaslat is szóba került: aki nem használja ki a tejkvótáját, attól vegyék el, és adják azoknak, akiknek erre nagy szükségük van. Mint elmondta, Magyarország számára ez lett volna a legrosszabb verzió.
Lapunk végül azt kérdezte a minisztertől: a tárca két évvel ezelőtt Magyarországot bioetanol-nagyhatalomként képzelte el, vajon most változik-e a stratégia a támogatás megszüntetésével? Az agrárminiszter elmondta, soha nem gondolták, hogy nagyhatalom lesz Magyarország, maximum négy nagy gyár felépítését tervezték, míg az Egyesült Államokban már csaknem száz ilyen üzem működik, s a franciák és a németek is jóval Magyarország előtt járnak. „Itt csak arra gondoltunk, hogy a megtermelt nyolcmillió tonna kukorica felét használnánk fel ipari célra.”
origo.hu
Kiderült, mi okozta a tüzet a miskolci Barlangfürdőben - videó
