Kenyai matematika

Mindannyian naponta használjuk az „intelligens” jelzőt, de az intelligencia fogalmának definiálása még a pszichológusok számára is kemény diónak bizonyul. A nyugati civilizációban leginkább azokat tekintik intelligensnek, akik kifinomult matematikai képességekkel bírnak, pontos a memóriájuk és gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. A kelet-ázsiai taoista bölcselet ezzel szemben az alázatot, saját magunk és környezetünk alapos ismeretét tekinti az intelligencia sarokkövének. Az Afrikában élő cseva törzs tagjai szerint pedig az intelligens ember a csoporton belüli harmónia és egyetértés érdekében, felelősségteljesen cselekszik, derül ki az intelligencia talán legismertebb kutatóinak, Anna Cianciolónak és Robert Sternbergnek Az intelligencia rövid története című munkájából. A jól ismert anekdota szerint a korai intelligenciateszteken az ázsiai és az afrikai emberek rendszeresen rosszabbul teljesítettek európai és észak-amerikai társaiknál. A teszt egyik feladata szerint egy háló nélküli teniszpálya ábráját megvizsgálva kellett az embereknek megmondaniuk, hogy mi hiányzik a képről. Ázsiában és Afrikában akkoriban a tenisz szinte ismeretlen volt. Az intelligenciafelfogás kulturális, földrajzi különbségei okán manapság kevés pszichológus gondolja úgy, hogy az eltérő kulturális hátterű emberek IQ-ja egyazon teszttel mérhető és összehasonlítható.
Az intelligencia méréséhez is távolságtartóan viszonyulnak a szerzők. Hosszan részletezik a különféle tesztek történetét, jellegzetességeit, és magát a tesztelést az iskolai tanulási képességek, a munkahelyi alkalmasság és az intelligencia kutatásának hasznos eszközeként mutatják be. Emellett azonban nem hunynak szemet azon vizsgálatok felett sem, amelyek kimutatták, hogy ezek a tesztek nem jelzik előre megfelelően az iskolai és a munkahelyi előmenetelt. Általában az elvont gondolkodási képességeket vizsgálják, de rejtve marad előttük sok, a mindennapi életben sikerességet biztosító ismeret, személyiségbeli tulajdonság. Sternberg korábbi munkájában kimutatta, hogy a kenyai gyerekek, bár gyengén teljesítenek az iskolai matematikaórákon, pontosan ismerik környezetük állat- és növényvilágát, a gyógyfőzetek receptjeit és törzsük hagyományait. Tehát mindent, amire életük során valóban szükségük lehet.
A könyv pontosan és meglehetősen szenvtelenül foglalja össze az intelligencia gyökerét kereső elméleteket. Gyakran kritikusan viszonyul a szerzők korábbi munkáihoz is, így nemcsak az érdeklődők találhatják érdekesnek, hanem hasznos kézikönyv lehet a téma szakértői számára is.
(Anna Cianciolo–Robert Sternberg: Az intelligencia rövid története. Corvina Kiadó, Budapest, 2008. Ára: 3200 forint)