Két törvénymódosítási csomagot is elfogadott a parlament az utolsó ülésén, amely felborzolta a kedélyeket a zöldek körében, mert szerintük ellentétesek a természet védelméről szóló és az egészséges környezethez való jog alapelveivel. Az egyik jogszabály szerint az ország jelentős részében honvédelmi szempontból fontos zónákat jelölnek ki, amelyekben a későbbiekben nem vétózhatnak meg semmilyen nemzetbiztonsági okokból elindított, központi beruházást. A javaslatot nemcsak a környezetvédők kritizálták, hanem Szili Katalin házelnök is. Utóbbi a beadványában feleslegesnek és túlzónak tartotta az önkormányzatok rendeletalkotási jogának korlátozását, a fideszes Ángyán József és Font Sándor pedig számos módosító indítványt tett az országos területrendezési tervről szóló törvény módosításához. Mindez pusztába kiáltott szónak bizonyult, a parlament elfogadta az előterjesztést.
A rendelkezések szerint ezentúl Budapest, Győr és Pécs mellett a Balaton-felvidék bizonyos térségeit és Bugacot is kiemelt honvédelmi területté nyilvánítják, függetlenül attól, hogy ezek a területek állami, önkormányzati, illetve magántulajdonban vannak-e.
A kormány még jobban megdöbbentette a civil szervezeteket és az önkormányzatok egy részét, amikor arról döntött, hogy „felgyorsítja a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokat, és garanciákkal biztosítja azok szakszerű és jogszerű megvalósítását”. Ennek megfelelően módosította a közbeszerzési törvényt, és kibővítette az úgynevezett kiemelt beruházások körét. Eddig legfeljebb az autópályákat vagy a vasútfejlesztést, illetve a Pécs kulturális fővárosa projekt beruházásait részesítették különleges eljárásban a hatóságok, mára viszont további harminc ilyen építkezés esik majd más elbírálás alá. A zöldek szerint az új törvénymódosítási csomagban és az ehhez köthető salátatörvényben az a legvérlázítóbb, ahogyan az építési engedélyezést intézhetik majd a kiemelt projektek beruházói.
Bendik Gábor, a Levegő Munkacsoport jogásza a Lánchíd Rádióban a napokban kijelentette: az intézményesített korrupció lehetőségét hordozza magában, hogy a kormány javaslata szerint egy építésügyi igazgatási szakértő bevonása esetén a beruházók az építési engedélyt gyorsított eljárásban szerezhetik meg. Az építtetők egy általuk fizetett szakértővel végeztetik el az egész engedélyeztetési folyamatot, és a szakértő dokumentumait, szakhatósági állásfoglalásait a felügyelőségek nem vizsgálják. Nem tartanak még helyszíni szemlét sem egy kiemelt építkezésnél, ami elfogadhatatlan – tette hozzá Bendik.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek ombudsmanja a kiemelt honvédségi zónákról szóló jogszabályról úgy nyilatkozott: az ügyben egyeztetett volna az érintettekkel, és ennek alapján állásfoglalást adott volna ki, de erre sajnos nem volt elég idő. A hivatala ugyanis alig egy hete állt fel, amikor már a parlament elfogadta a módosítást. Mint mondta, az európai és a magyar környezeti jogban a honvédelmi érdekek valóban elsőbbséget élveznek, de az ilyen zónák kijelölésének nagyon pontos indoklást kell adni, nem szabad megrekedni az általánosságok szintjén.
A biztos kérdésünkre egyébként beszélt a nemrég felállított hivataláról is. Itt három főosztályt hoznak létre, a területi főosztályon 12 jogász, az ágazatin hét, a nemzetközin pedig négy szakember dolgozik majd. Helyettesének egyik korábbi jelölttársát, Zombor Ferencet kérte fel, aki ezt el is fogadta. Fülöp Sándor csatlakozott Sólyom László köztársasági elnök véleményéhez, amely szerint nem az atomerőmű bővítésével, hanem inkább takarékossági programokkal és alternatív energiaforrások fejlesztésével kell kilábalni az energiaválságból.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
