Még szabadon az elítélt volt MSZP-s

Az idén március közepén ugyan jogerőre emelkedett Kaszab Csaba kőbányai volt szocialista alpolgármester kétéves szabadságvesztése, ám a fiktív, tömeges párttagtoborzás gyanújába is keveredett politikus betegségére hivatkozva börtönbüntetése elhalasztását kérte, egyelőre július végéig. Különösen súlyos betegség esetén Kaszab újabb halasztási kérelmet adhat be, de a Fővárosi Bíróság ezt még nem kapta meg.

A Kaszab Csaba ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult büntetőügyben született másodfokú ítélet március 18-án jogerőre emelkedett; a vádlott védője a jogerős ítélettel szemben májusban a Legfelsőbb Bíróságra felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelynek az elbírálása még folyamatban van – tudatta lapunkkal a Fővárosi Bíróság Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága. Kaszab a vele szemben jogerősen kiszabott két év letöltendő szabadságvesztés kapcsán a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó paragrafusa alapján kért halasztást; a számára április 21-én engedélyezett 3 hónapi halasztás július 24-én jár le. Az elítélt a mai napig újabb halasztási kérelmet nem nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz – olvasható a tájékoztatóban.
A Fővárosi Ítélőtábla amúgy a Fővárosi Bíróság elsőfokú döntését hagyta helyben, amely a volt MSZP-s alpolgármestert két év letöltendő börtönre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, ezen túl pedig 4,4 millió forint megfizetésére kötelezte. A nyomozást egy építési vállalkozó feljelentése alapján rendelték el. Kaszab Csaba az ominózus időszakban az önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának az elnöke és a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának is a tagja volt. A vádirat szerint egy vállalkozó 2000 nyarán arra kérte Kaszabot, „kiterjedt kapcsolatrendszerén keresztül” szerezzen neki építési munkát. Cserébe, ígérte, a nyereség felét
visszautalja számára. A bíróság szerint Kaszab felhívta a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. tulajdonosi csoportjának vezetőjét, és hivatali helyzetével visszaélve arra kérte: bízza meg az említett vállalkozót a legnagyobb költségvetésű társasházi felújításokkal. Kaszab Csaba végül összesen 4,4 millió forinttal gazdagodott.
A szocialista politikus az elsőfokú döntés után először helyi MSZP-frakcióvezetői posztjáról mondott le, majd tavaly novemberben a X. kerületi önkormányzati mandátumától is megvált.
Révész Máriusz fideszes képviselő lapunknak korábban egyébként azt állította, hogy a fővárosi X. kerületi MSZP-szervezet létszámát Kaszabék a kilencvenes évek végétől úgy duzzasztották fel 1500, más hírek szerint 1900 főre, hogy a Kőbányán munkát kapó vállalkozóknak a dolgozóikat papíron be kellett léptetniük a párt megfelelő alapszervezetébe. Pótor Andrásné egykori kőbányai MSZP-tagként lapunknak korábban kijelentette, hogy a fiktív tagbeléptetések miatt több párttársával Hiller István elnöksége idején az országos pártvezetéshez fordult, aminek az lett az „eredménye”, hogy elrendelték a tagreví-ziót, ám azt azok felügyelték, akik a tömeges tagtoborzást szervezték. Vagyis Kaszabék – állította Pótorné, aki mindezek miatt 2005 végén kilépett a pártból. Az áldatlan helyi szocialista belső viszonyok miatt fellázadt másik egykori MSZP-tag, Pálfi András pedig tudatta lapunkkal: 2004 szeptemberétől számtalan beadványt készítettek a helyzet rendezése érdekében, de mivel nem jártak sikerrel, a következő pártkongresszuson az összes prominens pártvezetőt megkeresték. Pálfi azt szintén megerősítette, hogy egy
e-mailben a részletekről értesítették magát Gyurcsány Ferencet is, aki miniszterelnöki minőségében azt válaszolta: az ügy nem tartozik a hatáskörébe.
Kőbányán tehát egy fiktív módon gigantikusra felduzzasztott pártszervezet „virágzott”, amely a tisztújításokon akkora erőt képviselt, mint átlagban négy-öt másik szocialista pártszervezet. A kőbányai MSZP az idén tavasszal egy újabb tagrevízión esett át, így csupán mintegy 450 tagja maradt.