(Brüsszel)
Hozzátette: mivel a szerződést a 27 tagállam aláírta, a helyzet megoldása közös felelősség. Erről beszélt Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is, aki szintén sajnálattal értesült az írországi szavazás negatív eredményéről. Felszólította a tagállamok vezetőit, hogy e heti brüsszeli csúcstalálkozójukon beszéljék meg a helyzet megoldásának lehetőségeit. Jó demokrata módjára hozzátette: „Az Európai Unió többi tagállamának ratifikációját ugyanúgy tisztelni kell, mint az ír szavazást.” Azt is közölte, hogy azokban az államokban, „amelyek még nem ratifikáltak, folytatni kell a ratifikációs folyamatot”.
Bármennyire is meglepő, még az Európai Parlament képviselői között is volt olyan, aki az ír nép döntését támogatta. Kathy Sinnott ír európai parlamenti képviselő meleg szavakkal üdvözölte a nem szavazatot, a szavazók „egészséges arányú” részvételét, és azt nyilatkozta, a nem szavazat melletti kiállás egyértelművé teszi: az ír kormánynak erős mandátumot adtak a változásra. Az ír és az unió többi népének saját sorsába való beleszólását támogató Democracy International koordinátora, Thomas Rupp lapunknak elmondta, számos e-mailt kaptak európai polgároktól, akik megköszönték az ír népnek a szerződés elleni bátor kiállásukat.
*
Sokan fejezték ki meggyőződésüket, hogy ha más tagállamokban népszavazást engedélyeztek volna, hasonló eredményeket kaptak volna. Feltették a kérdést: mennyi nem szavazatra lenne szükség ahhoz, hogy megértsék Brüsszelben, az európai alkotmány halott, és a polgárok támogatása nélkül nem lehet Európát felépíteni? Hozzátette: ha nem lenne nevetséges, szomorú, ahogyan a magyar parlament a szöveget annak megismerése nélkül ratifikálta. Elmondta még: a német parlamentben szinte ugyanez volt a helyzet.
Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselő úgy nyilatkozott lapunknak, hogy több forgatókönyv lehetséges. Lehet, hogy nem lesz erő tovább folytatni a reformfolyamatot. Lehet, hogy az egészet visszadobják Írországnak, de – „és én ettől tartok leginkább” – létrejöhet a „mag-Európa”: az EU belefáradt a bővítés óta jelentkező problémákba, és visszatérnek az eredeti unióhoz, immár az angoloktól is „megszabadulva”.
Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő lapunk megkeresésére hangsúlyozta, hogy a referendum üdvözlendő, mert demokratikus módon kikérik a lakosság véleményét, amely azonban sokszor érzelmi alapon dönt. A jövőt illetően a képviselő úgy gondolja, hogy a lisszaboni szerződés az ír elutasítás után már nem lesz életbe léptethető, és az unió az eddigiekhez hasonlóan működik majd.
Noha a legtekintélyesebb német politikusok kerülték, hogy a lisszaboni szerződés írországi elutasítása után nyíltan az Európai Unió válságáról beszéljenek, a hét végi nyilatkozatokból az tűnt ki, hogy Berlinben is teljes a tanácstalanság az unió szükséges reformjainak jövőjét illetően. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter egy vasárnapi interjúban azt javasolta, hogy a Dublin által elutasított reformszerződés Írország nélkül kell, hogy életbe lépjen, elismerve azonban, hogy ez csupán egyfajta „gondolatjáték”, hisz az ilyen jellegű egyezmények az uniós alapszabályoknak megfelelően csakis teljes konszenzus esetén léphetnek életbe. Erre utalt ugyancsak egy vasárnapi nyilatkozatban Günter Verheugen, az Európai Bizottság jelenlegi ipari – korábbi bővítési – biztosa is. A német politikus szerint a szerződés Írország nélküli életbe léptetése nem csupán jogilag rendkívül nehéz, de politikailag is szinte keresztülvihetetlen.
Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök ugyancsak a német rádiónak adott vasárnapi interjújában felvetette a „kétsebességes Európa” lehetőségét. Amennyiben a lisszaboni szerződés nem léphet életbe, fontolóra kellene venni, hogy egyes tagországok a 2003-as nizzai szerződés alapján szorosabban működhessenek együtt.
– Nagy-Britannia nem támogatja a „kétsebességes Európa” lehetőségét, amelynek ötlete 1990-ben még felmerülhetett, ám a XXI. században már nem kerülhet napirendre – mondta David Miliband brit külügyminiszter a BBC televíziónak. Az ír elutasítás után a brit kormányra ismét nagy nyomás nehezedik, mert az ellenzék azt követeli, hogy Nagy-Britanniában is tartsanak referendumot.
Az Európai Unió jövőbeni működése az ír népszavazás eredményének tükrében – ez lesz a fő témakör a négy visegrádi ország, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, kormányfőinek mai prágai tárgyalásain, amelyek után Nicolas Sarkozy francia államfővel cserélnek véleményt.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
