Útikalauz az uniós kifizetésekhez

(Brüsszel)

Milyen több, egymást követő, de egyszerű lépések megtételével kaphatunk pénzt az Európai Uniótól? Erre a kérdésre válaszol maga az Európai Bizottság azzal, hogy – a nagyobb átláthatóság, a nyilvánosság minél szélesebb körű bevonása, valamint az unió három intézménye, a bizottság, a parlament és a tanács közötti nagyobb együttműködés érdekében – kiadványt jelentetett meg, amely a 2007–2013-as időszakban érvényes pénzügyi szabályokat és szubvencionálási lehetőségeket ismerteti. Az „útikalauz” tájékoztat a finanszírozás fajtáiról és a pénzügyi eljárásokról, valamint jegyzékbe foglalja azon összegeket, amelyek a különböző kategóriák szerint rendelkezésre állnak az említett időszakra. Mint a kiadványból kiderül, a finanszírozás főbb típusai a pénzsegély és az uniós rendelések, illetve szerződések („public contracts”).
A pénzügyi segélyeket az EU az uniós politikának megfelelő programok és tevékenységek megvalósítására adja. Ezek kiegészítő szubvenciók, amelyekből a támogatott fél nyereségre nem tehet szert. E segélyeket visszamenőleg sem ítélhetik oda már elvégzett tevékenységekért vagy projektekért. Az ezekre vonatkozó tájékoztatás a http://ec. europa.eu/grants/index_en.htm in-ternetes címen található. A szerződésekre pedig elsősorban pályázatokon lehet jelentkezni, amelyek a http://ec.europa.eu/public_contracts/index_en.htm internetes címen érhetők el. Az EU költségvetésének több mint 76 százaléka a nemzeti és regionális hatóságok kezében van. Huszonkét százalékkal az Európai Bizottság, a fennmaradó két százalékkal pedig harmadik országok vagy szervezetek rendelkeznek.
A kis- és közepes méretű vállalatok segélyekhez (közvetlen szubvencionálás), strukturális alapokhoz vagy pénzügyi eszközökhöz (közvetett szubvencionális formák) juthatnak. A segélyek útján bonyolított szubvencionálásra elsősorban a környezetvédelem és az oktatás területén lehet számítani. A kis- és közepes méretű vállalkozások a strukturális alapokon keresztül közvetlen segélyt csak az úgynevezett „konvergenciatérségekben” kaphatnak.
A nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom szervezetei is kaphatnak uniós juttatásokat, de e szervezeteknek igen fontos ismérveknek kell megfelelniük ahhoz, hogy „nem kormányzati szervezeteknek” nevezzék magukat. A legfontosabb ilyen kritérium az, hogy a szervezet nonprofit jellegű legyen. A fiatalok részére külön programok állnak rendelkezésre, mint például az egész életen át folyó tanulási program és a Fiatalok akcióban elnevezésű program, valamint a Leonardo da Vinci program, amely a külföldön tanulást is segíti.

Innovációs központ: szerdán döntés. Várhatóan szerdán döntenek az EU kutatásért felelős miniszterei arról, hogy melyik tagállamban legyen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központja. Egy korábbi megállapodás szerint az intézetet olyan, 2004-ben csatlakozott országban állítják fel, ahol még nem működik uniós ügynökség. E kritériumoknak csak hazánk felel meg, így vélhetően Budapest ad majd otthont a 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel működő és 50-60 főt foglalkoztató központnak. (MTI)