Míg José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a lisszaboni szerződés ír népszavazáson történő elvetésének nem szabad azt jelentenie, hogy Európa csapdába essen, az unió elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke, Janez Jansa arról biztosította a nyilvánosságot, hogy „Európa nem áll le” az ír csalódás ellenére. A túlzott reményeket lehűtve viszont hozzátette: azért csodákat sem kell várni a kétnapos csúcstalálkozótól. Az unió működése szempontjából az azonban kétségtelenül jó hír, hogy Gordon Brown brit miniszterelnök ma már a szerződés brit ratifikációjával érkezik Belgiumba, miután azt a Lordok Házában is aláírták. A kételyek most egyre inkább a két új tagállamra összpontosulnak, Csehországra és Lengyelországra, ahol a szerződés elnöki szignóra vár.
A fő renitenssé előlépett Prága nem támogatja, hogy az EU felhívást fogadjon el a csúcson a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamatának folytatásáról, így a cseh kormányküldöttség ma az erre vonatkozó megbízás nélkül érkezik Brüsszelbe. Az euroszkepticizmusát korábban sem titkoló Václav Klaus cseh államfő halottnak nyilvánította az írek által elutasított szerződést. Klaus, aki jelenleg kórházban fekszik, hozzátette, ha hosszú kórházi fogságra kényszerül, nem kizárt, hogy „unaloműzésből” maga veti papírra azt a más eszméken és alapokon nyugvó dokumentumot, amelynek szerinte az elvetett szöveg helyébe kellene lépnie. Strasbourgban az Európai Parlament a szocialista Hegyi Gyula képviselőt bízta meg, hogy az ír népszavazás kudarcáról jelentést készítsen.
A konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt eközben tegnap javasolta, hogy Brüsszel 120 fős közös parlamenti testületet hozzon létre az EU keleti szomszédjaival. Ebben fele-fele arányban lennének jelen az unió, illetve Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán képviselői.
origo.hu
Őket alázta meg Magyar Péter az eddig kiszivárgott hangfelvételekben
