A termelők nem hamisítanak

Ha bebizonyosodik, hogy tagjaik között tényleg található hamis mézet előállító társaság, úgy javaslatot tesznek azok kizárására – nyilatkozta lapunknak Fazekas Gyula, a Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Olyan bizonyítékot azonban, amit mindenki elfogad, nem könnyű szerezni.

Kikérte magának a hazai mézhamisítási ügyeket feltáró sorozatunk tegnapi cikkének címét – Süth Miklós füllentett – a főállatorvos, mondván, csupán elfelejtette, hogy ő is megkapta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) mézvizsgálati eredményeit. Mint megírtuk, az OMME idén is elküldte egy uniós szinten elismert brémai laboratóriumba az általa több üzletláncban és közvetlenül a termelőktől vásárolt mézmintákat. A vizsgálatok eredménye szerint a magyar termelőktől vásárolt mézek kivétel nélkül természetesek voltak. A 32, üzletláncokban vásárolt mézből viszont kilencről bebizonyosodott, hogy idegen cukrot tartalmaz, vagyis hamis. A Tesco már ezután leszedte polcairól a kifogásolt termékeket, a Match még nem válaszolt megkeresésünkre, a Rothschild üzletlánc pedig a hatósági intézkedésektől tette függővé a mézek eltávolítását a
polcairól.
– Elvárható magatartás, hogy amennyiben egy termék minőségével kapcsolatban gyanú merül fel, úgy a kereskedő eltávolítsa azt a polcokról – közölte lapunkkal Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. Véleményét azzal árnyalta, hogy e döntés nagyon kockázatos, hiszen amenynyiben a későbbiekben a gyanú mégsem igazolódik be, a kereskedőnek nemcsak a forgalomkieséssel, hanem a termékgyártó kártérítési igényével is számolnia kell. Miután emlékeztettük, hogy az élelmiszerkönyv pontosan megfogalmazza a méz definícióját, miszerint méznek csak természetes úton előállított terméket nevezhetünk, belátta, hogy ez esetben, ha a méz bármilyen más adalékanyagot tartalmaz, akkor az egyértelműen hamis.
Nem értett egyet a mintavétel szabályaival, illetve az eredmények kiértékelésével a Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete. A szervezet elnöke, Fazekas Gyula ugyanakkor leszögezte, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy tagjaik között tényleg található hamis mézet előállító társaság, úgy javaslatot tesznek kizárására. Csakhogy az OMME adatairól addig nem tudnak pontos véleményt mondani, ameddig nem kapják kézhez a laboratóriumi vizsgálatok teljes jegyzőkönyvét. Fazekas Gyula állítja: abban, hogy a mézhamisítás ennyire elterjedt, nagy szerepük van az üzletláncoknak is. Szerinte az egész folyamat ott kezdődött, hogy az üzletek csak folyékony mézet voltak hajlandók átvenni, de az akácmézen kívül mindegyik másik kikristályosodik előbb-utóbb. Emiatt a beszállítók kénytelenek voltak fruktózzal, jobb esetben akácmézzel keverni terméküket, s az árverseny is a hamisítás felé vitte az ágazatot. Fazekas ismer olyan esetet, amikor a termelőtől átvették kilónként 420 forintért a mézet, majd betöltötték két félliteres üvegbe, s kettőt fizet egyet kap akcióban 379 forintért árulták. Kérdésünkre, hogy miért nem lépnek fel a hatósággal együtt a hamisítások ellen, azt válaszolta, hogy a hatóságnak a gyenge törvény miatt meg van kötve a keze, ám tudomása szerint a mézhamisítás elleni vizsgálatok folynak.