Gazdasági egyeztető tanács néven újabb fórumot kíván teremteni az üzleti szféra és a kormány képviselői között Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök fejéből nem először pattant ki ez a gondolat, hasonló bizottságok, kerekasztalok évek óta működnek, igaz, a kormány eddig nem igazán fogadta meg a gazdaság szereplőinek tanácsait.
A már létező fórumok egyike a gazdasági szereplőket magába foglaló Gazdasági Versenyképességi Tanács, ismertebb nevén a Versenyképességi Kerekasztal. Ez a testület szintén a kormány kezdeményezésére jött létre, azzal a feladattal, hogy tegyen javaslatot egy 2009-es adóreformra. A kerekasztal javaslatai egyáltalán nem okoztak meglepetést, a már korábban is hangoztatott feladatokat fogalmazták meg: az élőmunka terheinek csökkentését, adókedvezmények szűkítését, a forgalmi adó módosítását. A kormány már nem először hallhatta ezeket a javaslatokat, ám a lépések megtétele egyelőre még várat magára.
A kerekasztal egyébként nem az első hasonló próbálkozás volt. 2005-ben Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszter már létrehozta az adóreform-bizottságot, felkérve a gazdasági élet szereplőit, hogy fogalmazzák meg az adórendszer korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseiket. Ők meg is tették ezt, ám a javaslataikból semmi nem valósult meg. Ha egyes pontokat be is épített a kormány az adócsomagjába, nem abban a formában tette, ahogy az a javaslatokban szerepelt.
Májusban – miután kiderült, hogy a Fidesz és a gazdasági elit közösen tárgyalja majd meg – Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Veres János pénzügyminiszter is leült a gazdasági szereplőkkel, és ezermilliárd forint körüli tehercsökkentésről, a kis- és középvállalkozások hitellehetőségeinek javításáról szóló elképzeléseket hallgattak meg. Az egyeztetést követően Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az élőmunka terheinek mérséklése, az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatás bővítése és a gazdasági növekedés fellendítése. Konkrét lépések azonban egyelőre nem történtek.
– Egyeztetésdömpingnek lehettünk tanúi az elmúlt években – nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán közgazdász. Hangsúlyozta: ezeknek csak akkor lenne értelme, ha meg is fogadná a kormány az ott elhangzottakat, márpedig erre az utóbbi években nem akadt példa. A közgazdász szerint addig, amíg a kormánynak megvolt a többsége a döntések meghozatalához, nem használta fel a gazdasági szereplők javaslatait, hanem a saját elképzeléseiből nem engedve igyekezett átvinni az akaratát a szakmai szervezeteken.
A Fradi-védő típushibájáért a BL-ben nem járt büntető, Szoboszlaival is történt hasonló + videó
