Kész az új biztosítási tervezet

Elkészült, s akár már ma a kormány elé kerülhet az egészségbiztosítási rendszer átalakítására vonatkozó szakminiszteri javaslat. A tervek szerint változna a finanszírozási rendszer, valamint szabadabban dönthetne az egészségbiztosító, hogy mely szolgáltatóval köt szerződést.

Hírösszefoglaló
2008. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre egyik szakmai szervezet sem kapta meg az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló anyagot. Az Egészségügyi Minisztérium tervei szerint ugyanis csak akkor kezdődne a széles körű szakmai egyeztetés, ha a kormány jóváhagyja a Székely Tamás tárcavezető által előterjesztett koncepciót. Úgy tudni, az új biztosítási modellben bizonyos feladatok átkerülnének az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) hét regionális, illetve több kistérségi biztosítási egységhez. Kérdés azonban, hogy mi lesz ezeknek az egységeknek a jogállása, mennyire lesznek önállók, s pontosan milyen jogosítványokkal rendelkezhetnek majd. Annyit tudni, lehetőséget kapnának például arra, hogy szabadon dönthessenek, melyik szolgáltatóval kötnek szerződést, függetlenül attól, hogy az állami, önkormányzati vagy magántulajdonban van-e. Ez a lépés elvileg a jobb színvonalú ellátást szolgálja, hiszen „lecserélhetik” azt a szolgáltatót, amelyik nem nyújt megfelelő minőséget. Csakhogy szakértők arra hívják fel a figyelmet, ha nem egységes és nem eléggé szigorú a szabad szerződéskötés rendje, akkor ez a lépés könnyen eredményezheti bizonyos érdekkörök mentén szerveződő magánszolgáltatók térnyerését.
A tervek szerint fokozatosan térnének át a fejkvóta alapú finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy a kisebb területre koncentrálódó, regionális vagy kistérségi biztosítási egységek a területükön élők száma, kora, megbetegedési mutatói alapján kapnának egy virtuális pénzkeretet, amiből az egészségügyi szolgáltatásokat kell majd finanszírozniuk. Sajtóinformációk szerint nem azt határoznák meg központilag, hogy maximálisan hány ágyat tarthat fenn egy szolgáltató a kórházi ellátásban, illetve hány szakorvosi óra finanszírozható a járóbeteg-szakrendeléseken, hanem hogy egy területen az ott élők ellátásához minimálisan mennyi ágyra, illetve szakorvosi órára van szükség. Ezek fenntartása volna garantált, a többit más rendszer alapján finanszíroznák. Sokan attól tartanak, hogy emiatt tovább csökkenhet az ellátórendszer kapacitása.
Várhatóan nem lesz önálló gazdasági társaság az OEP-ből, az erre vonatkozó elképzelést ugyanis elvetették. Ismert: nem sokkal kinevezése után kérte fel Székely Tamás egészségügyi minisztert a kormányfő, hogy dolgozza ki a biztosítási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot. Mindez azért vált szükségessé, mert az MSZP elvetette a korábban kétszer is megszavazott törvényt az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról, de nem tett le a biztosítási rendszer megreformálásáról.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője lapunknak azt mondta: még nem látta az előterjesztést, a pontos részletek ismerete nélkül pedig nehéz véleményt alkotni. Annyit azonban általánosságban elmondott, hogy elvileg jó elgondolás lehet az egészségbiztosító bizonyos feladatainak decentralizálása, de kérdéses, hogy ez mely funkciókra vonatkozik, s sikerül-e minden területen egységes szempontokat kialakítani például a szerződéskötési gyakorlatban. Enélkül ugyanis tovább nőhetnek az ellátás minőségében a területi különbségek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.