Mindenki gyanús Magyarországon

Az Alkotmánybíróság egyelőre nem reagált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) panaszára, amely szerint alkotmányellenes és több alapjogot is sért az elektronikus hírközlésről szóló törvény, amelyben előírják, hogy a távközlési cégek készítsenek nyilvántartást arról, ki milyen gépről, milyen internetes oldalakat nyitott meg, illetve a telefonjáról kit, mikor és honnan hívott. Mindez egy uniós irányelv alapján történik.

Egy 2006-os uniós irányelv kötelezi a tagállamokat arra, hogy telefontársaságok és internetszolgáltatók a vezetékes és a mobiltelefonos beszélgetések, valamint az on-line kommunikáció valamennyi forgalmi adatát rögzítsék – mutatott rá Földes Ádám, a TASZ munkatársa. Hozzátette: a Magyarországon ez év március 15-én hatályba lépett törvénymódosítás előírja, hogy a távközlési cégek készítsenek nyilvántartást arról, ki milyen gépről, milyen internetes oldalakat nyitott meg, illetve a telefonjáról kit, mikor és honnan hívott.
– Mivel a törvény egységesen mindenkire vonatkozik, azt mondhatjuk, gyanús minden magyar állampolgár, aki telefonál vagy internetezik – világított rá a jogász. Földes Ádám szerint a hivatalos álláspont szerint erre azért van szükség, hogy hatékonyabb lehessen a terrorelhárítás, és adatokat gyűjthessenek szervezett bűnözői csoportokról. A hatályos magyar törvény azonban az irányelvtől eltérően sem terrorizmusról, sem súlyos bűncselekményekről – amely Magyarországon az öt év vagy annál magasabb szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményeket jelent – nem szól, hanem a felsorolt szerveknek gyakorlatilag meghatározhatatlanul tág körben engedi a forgalmi adatok felhasználását, hiszen törvényben meghatározott feladataik száma szinte végtelen.
A TASZ úgy véli, hogy a szabályozás sérti az információszabadságot, a gyülekezési és vallásszabadságot is, illetve a magánlakás és magántitok védelméhez való jogot, hiszen az adatok segítségével nyomon követhető, hogy ki kivel, milyen időpontban, mennyi ideig vagy milyen gyakran érintkezik. Az adatokból következtetni lehet a telefont és internetet használók életmódjára, szokásaira is.
Arra vonatkozóan nincs információ, nem készült hatástanulmány, hogy Magyarországon mennyiben lett hatásosabb a terroristák vagy a szervezett bűnözés elleni küzdelem. Németországban korábban csak a számlázáshoz rögzítették az adatokat, s a rendelkezés bevezetése óta a német hatóságok a T-Online által tárolt forgalmi adatok 0,0004 százalékát kérdezték csak le, mert ennyi adat esetében merült fel a gyanú, hogy azok bűncselekménnyel hozhatók kapcsolatba. 2006-ban Németországban a hatóságoknak 381 esetben volt szükségük adatokra, noha az országban hatmillió bűncselekmény vált ismertté. – Vagyis egy jogállamban, így Magyarországon is szükségtelen a teljes lakosság minden adatát rögzíteni, ráadásul eddig senki nem igazolta a törvény hasznosságát – szögezte le Földes Ádám.
Egyetértett vele Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója is, aki szerint szükséges a prevenció a terrorizmus ellen, azonban ez helyspecifikus. Szerinte Svédországban a szolgálatok lojalitása és semlegessége példás. – Ha mindent szabad, a magyar politikai élet nem biztos, hogy képes önmérsékletet tanúsítani – hangsúlyozta. Hozzátette: nagyon szigorú szabályozásra lenne szükség, hogy az adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.
A Svédországban 2009 januárjában életbe lépő törvény értelmében megfigyelhető lesz valamennyi küldött elektronikus levél, lehallgatható lesz minden telefonhívás. A világ legismertebb keresőprogramját üzemeltető Google és a svéd TeliaSonera távközlési cég álláspontja szerint a most elfogadott intézkedés Európában a legnagyobb szabású lehallgatási terv, amely az Egyesült Államok megfigyelési programjához hasonlít.
Az adatvédelem fontosságát hangsúlyozta Peter Hustinx európai adatvédelmi biztos is, aki pénteki magyarországi látogatásán kiemelte: az Egyesült Államok is egyre több személyes adatot kér a vízummentességi programba igyekvő európai államoktól.