Olajos méreg hullik a fejünkre

Az önkormányzatok jobbára költségkímélés miatt évek óta szennyezik a környezetet az elavult szúnyogirtó szereket használó cégekkel karöltve. Pedig ma már létezik EU-konform biológiai irtási módszer is. Magyarországon félmillió hektáron kell minden évben elvégezni a szúnyogirtást, így évről évre nagyjából harmincezer liter olajos méreg hullik a „fejünkre” és az élővilágra a permetező helikopterekről, repülőkről.

A szúnyogirtást jelenleg kétféleképpen végzik a hazai vállalkozások. A legtöbbször az elavult, de olcsóbb vegyszeres irtást rendelik meg az önkormányzatok, amelynek lényege, hogy a rovarölő szert elegyítik úgynevezett hordóanyaggal, általában olajjal. Pedig lehetőség volna egy környezetbarát anyag alkalmazására is. Az aquareslin ugyanis egy vízbázisú felhordó anyag, a legtöbb cég mégis az olcsóbb olajat használja. Ezzel az irtásra szakosodott vállalkozások nemcsak a szúnyogirtó szerrel, de az olajjal is szennyezik a környezetet. Vagyis az irtás során nemcsak a szúnyogok pusztulnak el, de a környezet is károsodik – nem elhanyagolható mértékben. Darvas Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója szerint a szúnyogirtást idegmérgekkel végzik, s ezek a szerek a gerincesekre is hatással lehetnek. A korábban általánosan használt diklórfosz nevű anyagot szerencsére már sikerült betiltatniuk, de a ma alkalmazott úgynevezett piretroidok környezeti mutatói sem túl jók. Ez ugyanis nemcsak a szúnyogot, hanem szinte minden rovart elpusztít a permetezett területen. – Vízbe kerülve ezek az anyagok akár tömeges halpusztulást is okozhatnak, ahogy például a Balatonnál korábban történt, amikor a halak kopoltyújában mutatták ki a hatóanyagot – világított rá a ökotoxikológus-professzor. Elmondta még: a toxikológia az alkalmazott technológiák után „ballag”, ám a felgyülemlő terhelő adatok miatt pár évtized alatt szinte minden szer kikopik a gyakorlatból. – A szúnyogok is hamar ellenállóvá válnak az irtószerekre, ezért is volna ajánlatos, ha a biológiai irtás válna gyakorlattá – hangsúlyozta Darvas Béla.
Gergely Gábor, az egyik irtást végző légicég, a Gergely Air vezetője szerint egy hektáron körülbelül hat deciliter méreg-olaj keveréket szükséges permetezni. Ezt az értéket beszorozva azzal az 500 ezer hektárnyi területtel, ahol el kell végezni a gyérítést, 30 ezer liter mérgező anyagot kapunk – ennyi káros vegyszer és olajszármazék jut ki minden évben a természetbe.
Persze, az önkormányzatokat meg lehet érteni, hiszen a lakosság és az üdülők elvárják a szúnyogirtást, de létezik egy másik irtási mód is, a biológiai. Ebben az esetben a bacilus thüringiensis nevű baktériumot keverik finom homokkal, és a permet helyett azt szórják le a repülőgépekről. Ez a toxikus bacilus a szúnyoglárvák bélrendszerét támadja meg, és a tudomány jelenlegi ismeretei szerint ennél nincs környezetkímélőbb módszer a szúnyogok elpusztítására.
Könnyű megmondani, hogy a települések miért választják a környezetszennyező megoldást: olcsóbb. Előfordul azonban, hogy az olcsónál is lehet kedvezőbb ár, a települések mégis a drágábbat választják. Amint arról lapunk is beszámolt, az utolsó KISZ KB első titkár, Nagy Imre cége, a Corax-Bioner évek óta nyeri országszerte a pályázatokat, noha árajánlata összességében drágább a rivális cégeknél. Nagy vállalkozása a pályázatokon azonban úgy alakítja csomagját, hogy abban a biológiai irtás kiemelt helyet kap, s noha összességében az irtási csomagnak csak elenyésző hányada környezetbarát, a pontozásos rendszerben a biológiai irtásra kapott többletpontok miatt a Corax-Bioner nyeri a kiírásokat. A cég a hagyományos irtás során az olcsóbb irtószert az úgynevezett „fehér olajjal” keverve permetezi, s nem a már említett víz alapú szerrel.
A Balatoni Szövetség által kiírt pályázatokat is Nagy cége nyeri. Sörédi Györgyné balatonkenesei polgármester szerint a part menti települések területarányosan fizetnek az irtásért. – A terület gazdája a szövetség, a pályázatról nekünk nem szoktak küldeni információt, csak a döntésről, de az meg sem fordult még a fejemben, hogy nem a legnagyobb gondossággal járnak el – fogalmazott. Vagyis a szövetség kiírja a pályázatokat, elbírálja, majd beszedi az önkormányzatoktól a rájuk eső részt, amelyek nem érdeklődnek kivitelezésről, őket csak a végeredmény foglalkoztatja. Pedig az az elavult és ártalmas szerek használata miatt az egészségre is ártalmas lehet és környezetszennyező.