Titokzatos szlovák Bodrog-szennyezés

Egy horgász szennyezést észlelt a múlt héten a Ronyva patak és a vízi túrázók által közkedvelt Bodrog torkolatától a folyón 300 méterre északra, ahol még szlovák területen egy nyomócsőből időszakonként, löketszerűen a szemtanúk vélekedése szerint szennyvíz ömlött a patakba. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint elképzelhető, hogy a szlovákiai Borsa település szennyvíztisztító telepének próbaüzeme miatt került időszakosan szennyvíz a folyóba. Ezt erősíti meg az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatbázisa is, amely szerint a kérdéses község mellett található egy szennyvíztisztító. Ezért az illetékes észak-magyarországi zöldfelügyelőség tájékoztatást kért a kassai társhatóságtól.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség helyszíni szemlét tartott a Bodrog folyó érintett szakaszán. Amint azt lapunknak Godáné Csutorka Andrea, az észak-magyarországi zöld- hatóság kommunikációs vezetője elmondta, a felügyelőség a bejelentést követően vízmintát vett a Bodrogból, s az elemzés azt állapította meg, hogy a folyó vize nem szennyeződött. Felmerül a kérdés, hogy a szemtanúk milyen szennyeződést láttak úszni a folyón.
Nem ez az első eset, hogy egy szomszédos állam Magyarországon is keresztülfolyó vizet szenynyez. Emlékezetes, hogy 2000 januárjában a román–ausztrál Aurul nemesfém kitermelő vegyes vállalat ülepítő tavának gátja szakadt át, amivel 100-120 ezer köbméter ciánnal erősen szenynyezett víz került a Tiszába, amely Magyarországra érve elpusztította maga mögött a folyó szinte teljes élővilágát. Az utóbbi évek nagy visszhangot kiváltó eseménye volt a Burgenlandban található osztrák bőrgyárak Rába- szennyezése. A hasonló környezetkárosítások miatt fogadta el a közelmúltban az Európai Parlament Anne Laperouzze Vizekre vonatkozó környezetminőségi normák című jelentését, azaz a lex Rábát. Az EU vízminőségi irányelv rögzíti a határon átnyúló vizek esetén a tagállamok közötti szabályozás és felelősség alapelvét, ezen kívül harminchárom anyagra, rovarirtókra, vegyipari szerekre, nehézfémekre vezetett be szigorúbb határértékeket.