Több olaj lesz, de hatása még nincs

Egyelőre nem látszik, hogy az olajpiac szereplőit meghatotta volna Szaúd-Arábia hét végi bejelentése, miszerint újabb 200 ezer hordóval növeli napi kitermelését, az árfolyam ugyanis valamelyest emelkedett a pénteki szinthez képest. A tengerentúlon pedig már a csökkenésben reménykednek, miközben keményebb szabályozással nehezítenék a pénzügyi spekulánsok dolgát.

A New York-i árutőzsdén a kereskedés első néhány órájában több mint két dollárral emelkedett a kőolaj ára hordónként – dacára annak, hogy a hét végén Szaúd-Arábia bejelentette: néhány hónappal ezelőtti, 300 ezer hordós vállalása mellett további napi 200 ezer hordóval növeli napi kitermelését. A tengerentúlon azonban néhány elemző már optimistán nyilatkozott – amelyre a délután 135 dollár körülire visszaesett fekete arany okot adhatott –, és abban bízik, hogy mind az üzemanyagok, mind pedig az olaj ára elérte csúcsát, és innentől már elindul visszafelé a szint. Azért a biztonság kedvéért más eszközöket is bevetnének az Egyesült Államokban az olcsóbbá tételért. Az árutőzsde-felügyelet (Commodity Futures Trading Commission) ugyanis szigorítani akarja a londoni szabadpiaci olajkereskedelem ellenőrzését, részletesebb információt követelve a piaci szereplőktől és több betekintést gyakorolva a tranzakciókra, azért, hogy korlátozni lehessen az egyedi résztvevők képességét az árak mozgatására. A hírügynökségek Walter Lukkent, az amerikai felügyeleti szerv ügyvezetőjét idézik, aki szerint októberben léphet életbe a szigorítás, amelynek lényege, hogy az olajtőzsdén megkülönböztetnék a valódi olajfelhasználókat (például a fuvarozók) és a pénzügyi befektetőket – utóbbiakat korlátoznák.
A londoni olajtőzsdét az amerikai Intercontinental Exchange (ICE) működteti, amelynek elnöke ugyanakkor elvetette, hogy „gátlástalan spekulánsok” hajtanák fel az árakat. – Állami beavatkozással mesterségesen befolyásolni a piaci árakat: az ilyen kísérletek a történelem során elbuktak – idézte Charles Vice-t a távirati iroda.
– Az erős nemzeti valuták egyelőre megvédték a kelet-közép-európai országokat az olaj erőteljes drágulásának negatív hatásaitól, kérdés azonban, meddig – áll a Reuters elemzésében. Mint írják, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon a jegybankok kamatemeléseket hajtottak végre, mivel „az infláció rekordmagasságba szökött”. A térség egyrészt a dollár euróval szembeni gyengesége miatt, másrészt pedig a saját pénze erőssége miatt tudott ellenállóbbá válni. Év eleje óta az euróval szemben a forint 5,89, a zloty 6,61, a cseh korona 9,08 százalékkal erősödött, míg a változás a dollárnál még szembetűnőbb: valamennyi esetben tíz százalék feletti javulást regisztráltak. – A térségben nőtt ugyan az általános árszínvonal a nagyobb bérkiáramlás, illetve a központi áremelések miatt, de az olaj drágulásának hatása nem szembetűnő – állítják az elemzők. Hozzáteszik, a helyzet azért nem ennyire rózsás, mert a benzin drágulása ugyan visszafogott volt, a gázolaj árának emelkedése követte a nemzetközi trendet. A tanulmány rámutat, az élelmiszerek jelentős drágulásával is számolni kell, ami a vártnál nagyobb mértékben jelenhet meg az említett három
országban is.