Váratlan húzás: maradt a kamat

A várakozásokkal ellentétben nyolc és fél százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A magas májusi drágulási ütem, az inflációs kockázatok és a jegybank eddigi döntései miatt a pénzpiaci szereplők biztosra vették az emelést.

Elmaradt az újabb kamatemelés a jegybank monetáris tanácsának tegnapi ülésén, ahol szoros eredménnyel ugyan, de változatlanul nyolc és fél százalékon hagyták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátáját. Simor András jegybankelnök a meglepő lépést azzal magyarázta, hogy a vártnál jóval magasabb, hétszázalékos májusi inflációs adat ellenére sem érkezett az elmúlt hónapban olyan információ, amely a kamatemelést indokolta volna. Simor szerint az inflációra kedvezőtlenül ható legfrissebb béradatokat is nehezen lehetett értelmezni, mivel sok egyedi hatást is tartalmaztak, de hasonló bizonytalanságot láttak a legutóbbi inflációs adatok összetevőinél is. A jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón leszögezte: az MNB a hosszú távú árstabilitást tűzte ki céljaként, és egyelőre úgy látja, hogy az egy hónappal ezelőtti helyzet a drágulási ütem szempontjából nem sokat változott. Simor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a továbbiakban 50–50 százalékos esélyt lát mind a kamattartásra, mind az -emelésre, az energia- és élelmiszerárak emelkedése miatt.
*
A monetáris tanács döntését a forint erősségén kívül az utóbbi három kamatdöntő ülésen meghozott, összesen 100 bázispontos szigorítással is indokolta az MNB vezetője, aki szerint „a monetáris feltételek már így is nagyon szigorúak hazánkban”. Elemzők szerint bár a piac egyértelműen további szigorítást várt volna el az MNB-től az inflációs célkövetés és az árstabilitásra vonatkozó hitelesség megőrzése érdekében, az ötéves rekordszintre erősödött forint ezúttal nagyobb súllyal eshetett a latba. Szakértők szerint az eddigi szigorítások ellenére is felfelé emelkedő infláció arra utalhat, hogy még az erős forint ellenére sem sikerült a kamatemelések fegyverével sikeresen küzdeni a drágulási hullám ellen. A kamattartás hírére az euró ellen addig 238 forinton álló hazai fizetőeszköz kicsit gyengülni kezdett, de később stabilizálódott. Mivel az elmúlt hetek forinterősödése többek között a korábban meghozott kamatemeléseknek és az árfolyamsáv eltörlésének köszönhető, ezért a további erősödés megtámogatását sokan már biztosra vették. Az emelés mellett érvelők szerint ugyanis az alacsonyabb importárakon keresztül legalább részben megfékezhető az infláció, amely főként a külföldről vásárolt üzemanyagárak esetében látható.
– A jegybank hitelességi válságáról a tegnapi lépés kapcsán egészen addig nem lehet szó, amíg a forint nem kezd el drasztikusan gyengülni – fogalmazott lapunknak Kutasi Gábor, az ICEG Európai Központ vezető elemzője, aki szerint egyelőre csak a kamatemelések szüneteltetéséről beszélhetünk. Az egyetemi tanár még idén két lépésben további szigorításokat feltételez, amennyiben a nemzetközi energia- és élelmiszerárak drágulása nem lanyhulna. A forintárfolyammal kapcsolatosan Kutasi leszögezte: a jegybank döntése azt üzenheti a piacoknak, hogy a mostaninál nem kíván erősebb árfolyamot az MNB. – A piaci elemzők és befektetési házak kamatemelési előrejelzései azt a feltételezést támasztják alá, hogy a becslésekkel mindig befolyásolni kívánják a jegybanki döntéseket, így spekulálva az esetleges árfolyam-elmozdulásokra – tette hozzá a szakember. A távirati irodának nyilatkozó londoni befektetési elemzők szerint is csak átmeneti kamattartásról van szó, és még idén további szigorítások várhatók.
Mindenesetre a tegnapi kamattartási döntés ellenére a hazai alapkamat még mindig messze a legmagasabb a visegrádi államok között, és az államkötvények után fizetendő hozamfelár is nálunk a legkedvezőtlenebb. Az egyéves államkötvények kamata kilenc százalék felett jár, a legutóbbi diszkont-kincstárjegy-aukción pedig tíz százalék körüli kamattal is alig lehetett értékesíteni a piacra dobott értékpapírokat.
vezércikk a 7. oldalon >