Brassó kiutasítja a cenki medvéket

Ultrahangos érzékelőhálózattal tartják távol majd a barnamedvéket a lakott területektől az erdélyi Brassóban. A Cenk-hegy alatti város környékén élő, csaknem száz példányból álló medvepopuláció rendszeresen lejár a lakótelepekre élelemért, veszélyeztetve a helyiek és a turisták életét.

Stop a medveinváziónak! címmel hirdetett nagyszabású programot Romániában a környezetvédelmi minisztérium, a brassói önkormányzat és egy magáncég, amelynek célja távol tartani a lakott területektől a dél-erdélyi város környékén tanyázó állatokat. A 284 ezres lélekszámú megyeszékhelyen évek óta gondot okoznak a Cenk-hegyről lejáró, ma már turistalátványosságnak számító medvék, amelyek rendszeresen megdézsmálják a lakónegyedek szemeteskukáit. A bocsaikat védő anyaállatok számos alkalommal támadtak már emberre, legutóbb július végén egy húszéves férfi esett áldozatul a hegy lábánál. A bukaresti és helyi hatóságokat ez a baleset késztette a medvék jelentette állandó veszély elhárítására.
A Korodi Attila környezetvédelmi miniszter által a napokban ismertetett, a jövő év elején megvalósuló elképzelés szerint ultrahangos berendezésekből álló védőfalat építenek ki a Cenk aljában és a város többi, medvék által sűrűn látogatott negyedeiben. A 300 ezer euró összköltségvetésű projekt részeként több száz érzékelőt szerelnek a fákra és a villanyoszlopokra, a medvék frekvenciájára beállított ultrahanghullámsávon működő berendezések ötvenméteres szakaszon bocsátanak ki jelzést, amelytől a medvék megriadnak, és óvakodnak a terület megközelítésétől. – A kizárólag a medvék által észlehető magas hang olyan hatást gyakorol rájuk, mintha Mozart zenéje helyett kemény rockzenét hallgattatnánk egy nyugdíjassal – illusztrálta a berendezés keltette várható effektust Korodi. Ha a terv Brassóban beválik, akkor a tárcavezető szerint a rendszert kiterjesztik a medvék által ugyancsak veszélyeztetett Hargita és Kovászna megyére is.
Egyébként az európai barnamedve-populáció hatvan százaléka, nagyjából hatezer példány Romániában található, ezek felügyelete és kordában tartása kemény feladatot ró a hatóságokra. Brassó megyében például több mint kilencszáz egyed él, közülük csaknem száz közvetlenül a megyeszékhely környékén. A túlszaporodás, valamint a vadászegyesületek részéről mutatkozó igény ellenére a szaktárca csak abban az esetben engedélyezi a medvék kilövését, ha – szaknyelven szólva – egy-egy példány „vérszemet kap”, vagyis emberre támad. Korodi Attila továbbra is abban látja a túlnépesedett állományok jelentette gondok orvoslását, hogy az állatok egy részét rendszeresen átszállítják nagy kiterjedésű erdős területekre, ahol csekély az esély arra, hogy emberrel találkozzanak.