Budapest, a vízfejű

A hazai művészeti intézmények állami támogatásáról a Nemzeti Kulturális Alap szakkollégiumai döntenek. A Színházi Kollégium idei határozata mintegy 163 millió forintnyi összeget kíván szétosztani a hazai és a határon túli magyar teátrumok, társulatok között.

A pénzből majdnem 110 milliót a fővárosiak, valamivel több mint 41 milliót a vidékiek, a határon túliak pedig csaknem 13 millió forintot kapnának. Az elosztás általuk kirívónak tartott aránytalanságára hívja fel a figyelmet a Magyar Teátrumi Társaság által öszszeállított adatsor. A statisztika a kétmillió lakosú Budapest „vízfejűségét”, s a nyolcmilliós vidékkel szembeni méltánytalanságot tükrözi: a külföldi rendezvényekre és külföldi együttesek magyarországi előadásaira szánt összeg eltérése a legnagyobb. Erre a célra a budapesti teátrumok tizenötször nagyobb támogatást kapnak (a főváros csaknem 23 milliója áll szemben a vidék hárommilliójával). Hasonlóan aránytalan az elosztás a színházszakmai kiadványoknak szánt juttatásoknál. Az eltérés itt tizenegyszeres, azaz 4,5 millió forinttal áll szemben 320 ezer. A további adatok is aránytalanságot mutatnak: 55 milliót kapnak a pestiek, 27 milliót a vidékiek új színházi produkciók bemutatására, a kimagasló produkciók helyben történő továbbjátszása esetében pedig kilencmillió áll szemben négymillióval. Az összes támogatás 67 százalékát a fővárosi, 25 százalékát a vidéki, a fennmaradó nyolcat pedig a határon túli színházak kapják.
A Magyar Teátrumi Társaság azért is igazságtalannak tartja a döntést, mert a többségében vidéken élő embereket szorítja hátrányos helyzetbe. Igazságosabbnak tartanák, ha a fővárosiak negyven, a vidékiek ötven, a határon túliak pedig tíz százalékban részesülnének a szubvencióból.