Elmaradt vasúti fejlesztések

Az elavult, muzeális biztonsági berendezések üzemben tartása nem jelent kockázatot – állítja a MÁV. A késéseket le lehet faragni a menetrend átírásával is, s nem ért egyet a társaság a korábbi, elmarasztaló számvevőszéki jelentéssel sem.

Az idei esztendő első fél évében két és félszer annyi vasúti baleset történt, mint a tavalyi azonos időszakban, ezért bármikor megismétlődhet a monorierdei katasztrófa – adta hírül a Heti Válasz tegnap. Nyáron újabb rekord született, három hónap alatt annyi vonat siklott ki a vágányok elöregedése miatt, mint ebben az esztendőben egész addig. Az adatok a MÁV üzembiztonsági szolgálatának jelentéséből származnak. A cikk leírja azokat a muzeális vasúti berendezéseket, amelyekkel a Nyugati pályaudvar váltóberendezéseit kezelik: csapatnyi férfi összehangoltan, puszta izomerővel mozgatja a méteres fémkarokat, miközben vezetőjük kiabálva irányítja őket. Mindez Magyarország egyik legforgalmasabb állomásának irányítóhelyiségében történik a XXI. században.
Sigulinszki Tibor, a MÁV szóvivője szerint ezek a berendezések kifogástalanul működnek, s egyáltalán nem egyediek. A szakember szerint ilyeneket használnak Németországban, Franciaországban is. Nem a koruk, hanem a megbízhatóságuk a lényeg, ebben pedig kiválóan teljesítenek – mondta. A gépeket nem egészítették ki korszerűbb technológiákkal, így működésüket nem ellenőrzi számítógép, a vasutasok szemmel ellenőrzik, hogy a váltók valóban a helyükre kerültek-e. Hasonló berendezések vagy a kezelők hibájából számos baleset történt, illetve adódtak veszélyes helyzetek, s csak a mozdonyvezetők éberségének köszönhető, hogy nem lett több tragédia. Az 1994-es, harmincöt halálos áldozatot követelő szajoli balesetben is ilyen szerkezet játszotta a főszerepet, ennek felújítása csak most kezdődött meg. A Hegyeshalom– Budapest vonalat tíz éve újították fel, de nem cserélték le az elavult berendezéseket. Ez akkor történt meg, mikor miattuk két tehervonat összeütközött Komáromban. A MÁV üzembiztonsági jelentése szerint elsősorban az elmaradt fejlesztéseknek tudhatók be a sorozatos s egyre gyakoribb balesetek. Sigulinszki szerint azonban biztonsági szempontból előkelő helyen vannak, a közútihoz képest elenyészőnek nevezte a vasúti balesetek számát. Az általánossá váló, folyamatos késésekről elmondta, hogy csökkenhet a számuk, mert ezeket beépítik a menetrendbe. Okukról, a pálya teljes elöregedéséről a szóvivő elmondta, hogy uniós források állnak rendelkezésre a fejlesztéshez, azonban további hazai pénzekre is várnak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azon jelentésére, mely szerint a kilencvenes évek közepétől a fel nem használt vasúti fejlesztések összege meghaladja a 2100 milliárd forintot, Sigulinszki nem kívánt reagálni. Ebben jelentős véleménykülönbségeink vannak az ÁSZ-szal – mondta. A vasúttársaság szétdarabolását a szakember nem látja biztonsági kockázatnak, az érvényben lévő szigorú előírások betartását a változások után is a biztonsági igazgatóság felügyeli. A MÁV liberalizációja egyébként is uniós elvárás – mondta.