VASABLADET
A finnországi svéd kisebbség lapjában megjelent cikk arról számol be, hogy az ottani kisebbségi szakértők milyen tapasztalatokat szereztek a szlovákiai magyarokról. „A szlovákiai magyarok között a többségi lakosság előtti meghunyászkodás jelei láthatók. Számos magyar idegenkedik azon radikális csoportoktól, amelyek hajlandóak a barikádra menni, és nagyobb nyelvi jogokat követelni. A meghunyászkodó csoportok azt hiszik, hogy nincs értelme veszekedni egy olyan helyzetben, amikor a legtöbben amúgy is tudnak szlovákul. Úgy vélik, hogy a társadalmi béke sokkal fontosabb annál, minthogy minden helyzetben érvényesüljenek az emberi jogok. Finnországban olyannyira ismertek az ilyenfajta csoportok, hogy még köznapi nevük is van. Kushadóknak hívják őket. A radikálisabb csoportok szerint a magyarok nem tudnak kimenekülni a megaláztatásból, ha a központi magyar intézmények – beleértve a magyar nyelvű napilapot, az Új Szót – a megalkuvó csoportok kezében vannak.”
A lap véleménye: „Ez tényleg így van. Másrészt a szlovákiai magyarok túlzottan militáns magatartással sem érnek célt. A magyaroknak szükségük van a segítségünkre, és nekünk az övékre. A kisebbségeknek világszerte segíteniük kell egymásnak.”
The Guardian
A baloldali brit lapban Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő Az új Varsói Szerződés címen, valamint Lengyelország és a balti államok oroszellenes és Amerika-barát informális szövetséget hoztak létre alcímmel megjelent cikkét azzal fejezi be, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jó kapcsolatokat akar fenntartani Oroszországgal, amely nemcsak Magyarország fő földgáz- és olajszállítója, de exportpiaca is. Gyurcsány célja, hogy a biztonság terén a Washington iránti lojalitást kiegyensúlyozza a Moszkvával fenntartott megfelelő kapcsolatokkal és egy későbbi európai külpolitika iránti elkötelezettséggel. Budapestnek olyan közös európai stratégiára van szüksége, amelynek alapja katonai-stratégiai szövetség az Egyesült Államokkal és konstruktív együttműködés Oroszországgal.
npr
Az amerikai félközszolgálati rádióadó Ahmadinezsáddal készült hosszabb interjújában az iráni elnök a hallgatókat emlékeztette arra, hogy 55 évvel ezelőtt az amerikai kormány puccsal döntötte meg a teheráni kormányt, 25 éven át zsarnoki rendszert tartott fenn, mialatt százezreket börtönöztek be, és „olajunkat amerikai cégek fosztották ki”. Hozzátette: „ameddig az iráni nép közös akarattal, demokratikus úton fel nem kelt, hogy létrehozza az iszlám forradalmat”. A tudósító így vágott közbe: „Kevés időnk van – higgye el, hogy ismerem a történelmet”. Az elnök: „Ön igen, de hallgatóinak ismételni kell.”
Jordán Tamás elmondta, mit gondol arról, hogy Magyar Péter őt is megsértette