Panteon épül a Reménység Szigetén

Erdélyi halottak emlékparkja épül egy korábbi katonai laktanya területén Budapesten, az Örs vezér tere közelében. Emléktáblát és kisplasztikát kap többek között Kölcsey Ferenc, Kós Károly, Bolyai Farkas, Mikes Kelemen, Tamási Áron, Apor Vilmos és Pázmány Péter.n Lukács CsabaAz Erdélyi Gyülekezetet 1990-ben alapította Németh Géza református lelkipásztor, aki az elsők között karolta fel a nagy számban Magyarországra érkezett erdélyi menekülteket. A misszió központja 1992 óta egy, az Örs vezér teréhez közeli egykori laktanya. A Reménység Szigetén a határon túli betegeknek és hozzátartozóiknak szállást adó intézmény, kulturális eseményeknek, konferenciáknak és oktatási tevékenységnek helyt adó központ alakul a hitéletet kiszolgáló ökumenikus centrum mellett. A munka elismertségét jól érzékelteti, hogy 2006 őszén a fővárosi önkormányzat ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött úgy, hogy a gyülekezet tulajdonába adja a több mint négyhektáros területet, amelynek kiépítéséhez évekkel ezelőtt elkészültek a tervek. Ezek közül elsőként valósul meg az a kert, amely az anyaországban élő egykori erdélyiek lelki igényének eleget téve emléket állít a távolban pihenő halottaknak. A Reménység Szigetén különben 1999 óta tartanak erdélyi halottak napját református és katolikus istentiszteleti alkalmakkal, lehetőséget biztosítva a hagyományos „világításhoz” és az emléklapok elhelyezéséhez egy ideiglenes emlékhelyen. Az ennek végleges helyeként létrejövő emlékkert egy mesterséges dombra épülő templomhoz kapcsolódik. A domb belsejében altemplom és abban a Magyarországon élő erdélyiek urnatemetője lesz kialakítva. A domb körül, illetve annak rézsűjén csigavonalban felfelé haladó út mentén kialakították a tizenhat erdélyi régiónak megfelelő emlékhelyet. Ezek öt méter átmérőjű körívet alkotnak, ahol cserfagerendákon helyezhetők el az emléktáblák, alul pedig gyertyák, mécsesek kapnak helyet. A gerendákon kétméteres magasságig lesznek azok a táblák, amelyekkel a Magyarországon élő erdélyiek emlékezhetnek otthoni földben nyugvó szeretteikre. Az ezek fölött ta-lálható táblák az adott régió tíz nagy szülöttének állítanak emléket, erdélyi pan-teonná avatva az emlékkertet. Emléktáblát kap – a teljesség igénye nélkül – Kölcsey Ferenc, Kós Károly, Bolyai Farkas, Mikes Kelemen, Tamási Áron, Apor Vilmos és Pázmány Péter is. A táblák mellett bronz kisplasztikák is helyet kapnak, ezeket elsősorban erdélyi művészekkel készíttetik el.A tervek szerint tehát több ezer családi tábla mellett összesen százhatvan nagy emléktábla és bronzplakett idézheti fel Erdély történelmi útját, szellemiségét, kultúráját. Az Erdélyi Gyülekezet ezekhez a táblákhoz és kisplasztikákhoz keres társszervezeteket. Eddig harminchét szervezet vagy önkormányzat (ebből kilenc anyaországi) vállalta tábla elhelyezését, és mindössze három nemleges válasz született a megkeresések nyomán. (A támogatóknak csak a táblák önköltségi árát, húszezer forintot kell kifizetniük, jelentkezni a www.erdelyigyulekezet-budapest.hu honlapon is lehet.) Az emlékpark első nagy eseménye az idén november 1-jén, halottak napján lesz. Az egész napos programon nem csak a múlt felé akarnak fordítani, sokkal inkább a múlt értékei alapján történő jövőépítésre buzdítanak. Ennek érdekében – többek között – erdélyi gyermek- és ifjúsági intézmények fognak bemutatkozni, köztük a szilágypaniti iskola, a csíki Csibész Alapítvány, a nagyváradi Református Cigánymissziós Központ, a Szent Ferenc Alapítvány egyik intézménye és a Kallós Zoltán Alapítvány szórványközpontja.