A térség betegei vagyunk

Ritkán születik olyan pesszimista előrejelzés a magyar gazdaság közeljövőjével kapcsolatban, mint amit legutóbb tett közzé a JP Morgan. Az amerikai bank elemzői csapata a portfolio.hu gazdasági szakportál közlése szerint a kormány előrejelzésénél jóval rosszabbra, mínusz kétszázalékosra becsüli hazánkban a gazdaság 2009-ben várható növekedését.

Úgy látja emellett a JP Morgan, hogy a magyar jegybank az idén már nem csökkent semmit a nemrégiben radikálisan felemelt, 11,5 százalékos alapkamaton, az első ilyen lépés csak a jövő esztendő első negyedében várható. A pénzintézet úgy látja, a térségben a válság a legjobban Magyarországot viseli majd meg, hiszen Csehországban és Ukrajnában csak egyszázalékos lesz a visszaesés, Románia viszont plusz 0,5 százalékkal, Lengyelország pedig 1,5 százalékkal bővülhet.
A magyar gazdaság tartós viszszaesésétől tart Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki az MTI-nek adott nyilatkozatában közölte: a borúlátó forgatókönyveket támasztja alá, hogy egyszerre kedvezőtlen a belső környezet és a világgazdasági folyamat. Az elnök szerint a válság hatása ma még csak a gazdaság néhány szereplőjét érte el. A belső problémák mögött az államháztartás bevételekre koncentráló szemlélete, az érdemi reformok elmaradása, a társadalmi felszültség, a nagy erejű politikai szembenállás és a fogyasztás évek óta tartó stagnálása áll. Parragh László szerint Magyarországnak nincs elég ereje arra, hogy gazdasága ebből a helyzetből kitörjön. A politika eddigi válaszai a gazdaságpolitikai problémákra rendre roszszak voltak – jelentette ki az MKIK elnöke, aki szerint nehéz elhinni, hogy mostantól a jó megoldások következnek.
A kamara elnöke úgy látja, hogy az uniós forrásoknál lehetőség van a meglévő fejezeteken belüli átcsoportosításra a gazdaságfejlesztés érdekében, és a bürokrácia csökkentésével a támogatások arányát 50 százalékra kellene emelni a jelenlegi, átlagos 15-20 százalékos szintről. Ezen túl az operatív programok közötti átcsoportosításból is többet kellene juttatni gazdaságfejlesztésre – fűzte hozzá. Parragh véleménye szerint az uniós forrásokat az eddiginél nagyobb arányban kellene a munkahelyek megőrzésére, teremtésére fordítani. A köztestület felmérése szerint a multinacionális vállalatok egyik legnagyobb problémája a beszállítói lánc hiánya, ezért a kis- és közepes vállalkozók beszállítóvá válását is támogatni kell. Parragh László elmondta, hogy a KA-VOSZ Zrt.-n keresztül továbbra is működtetik a Széchenyi-kártyát, illetve a Hitelgarancia Zrt.-vel közös társaságon keresztül jövőre beruházási hitelt is kínálnak kedvező feltételekkel a kis- és közepes vállalkozásoknak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. eközben még megmaradt szakmai hitelességét is aláássa a legutóbbi előrejelzésével, amiben az intézet továbbra is még a Pénzügyminisztériumnál is jóval kedvezőbbnek ítéli meg a gazdaság jövőbeli helyzetét. A kutatóintézet szerint közeledünk az euróbevezetés megvalósításához, a szaktárca közel egyszázalékos gazdasági visszaesésével ellentétben pedig fél százalékkal növekedik jövőre a magyar GDP. A Horn-kormány volt pénzügyi államtitkára, Akar László vezette GKI prognózisa leszögezi: mind a beruházások, mind az építőipar teljesítménye jelentősen bővül 2009-ben, sőt a hazai export is a pénzügyi tárca számításainál kedvezőbb tendenciát mutat majd.
– A belső és a külső pénzügyi egyensúly még a korábbian szándékoltnál is erőteljesebben javul, és csökken az infláció is – olvasható a GKI előrejelzésében, amely az Erste Bank támogatásával készült. A legfrissebb prognózis gyakorlatilag beleilleszkedik a kutatóintézet eddigi optimista előrejelzéseibe, amelyek az utóbbi időben rendszeresen és egyoldalúan – a reálisnál jóval pozitívabb jövőképet rajzolva – tévedtek.