Bizonytalan rakétavédelem

Miközben Barack Obama folytatja a szakemberek kiválasztását majdani kormányának kül- és biztonságpolitikai posztjaira, világszerte várakozás és kíváncsiság előzi meg az új elnök lépéseit. A rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósítását bizonytalanság övezi.

Joe Biden, a jövő januárban hivatalba lépő új demokrata adminisztráció alelnöke azt mondta Lech Kaczynski lengyel elnöknek, hogy megvizsgálják George W. Bush rakétavédelmi terveit, mielőtt eldöntenék, hogy folytatják-e azok megvalósítását. A lengyel elnöki hivatal közleménye szerint hétfői telefonbeszélgetésükön Biden azt mondta, hogy Barack Obama megválasztott elnök döntése az összeállítás alatt álló nemzetbiztonsági kabinettől és a rendszer „hatékonyságától és értékétől” függ. Obama a kampány során azt hangoztatta, hogy a rakétavédelmi rendszernek több próbára van szüksége, hogy igazolja a sokmilliárd dolláros ráfordításokat. A Bush-kormányzat azt tervezte, hogy tíz elfogórakétát telepít a Lengyelország balti tengerpartjához közeli Slupsk mellett fekvő Redzikowóba. Az erről szóló szerződést már augusztusban alá is írták a varsói kormánnyal. A rakétákat célra vezető nagy teljesítményű rádiólokátort a csehországi Brdybe telepítenék, de erről még nem állapodtak meg a politikailag meggyengült prágai vezetéssel. A hét végén zavart okozott, hogy Kaczynski hivatalából azt állították, Obama elkötelezte magát elődje terveinek megvalósítására, amit a megválasztott elnök stábja azon nyomban cáfolt.
A projektet bizonytalanság övezi, és ez tükröződik a szakértői véleményekben is. Az amerikai elnökváltással a rakétapajzselemek kelet-európai telepítésének ügye lelassul, Obama első elnöki mandátumának a végéig a tényleges telepítésre aligha kerül sor, s egyelőre nem várható fejlemény a NATO keleti bővítésében sem – vélekedett tegnap Leon Aron amerikai politológus a Kommerszant című moszkvai lapban. Az American Enterprise Institute kutatóintézet Oroszországgal foglalkozó programjának vezetője kifejtette: az elemek kelet-európai megjelenéséig a mai tervek is 3-4 évvel számolnak, és ez teret ad Washingtonnak a manőverezéshez. Ukrajna és Grúzia Moszkvát ugyancsak ingerlő NATO-csatlakozásának eshetőségét illetően határozottan kijelentette, a NATO decemberi értekezletén semmi nem történik e kérdésben. A washingtoni adminisztrációnak legalább áprilisig annyi a dolga, hogy ezzel nem tud behatóan foglalkozni.