Éltető átutalások külföldről

Moldova a Szovjetunió felbomlása után Európa egyik legszegényebb országaként élte függetlenségének első éveit. Nem véletlen, hogy a 3,5 milliós lakosság zöme külföldön kereste a boldogulást. A legutóbbi népszámláláskor kiderült, a moldovaiak mintegy nyolcvan százaléka vendégmunkásként megfordult külföldön. A kivándorlás méreteit jelzi, az Európai Unió már aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a moldovai gazdaság túlságosan függ a vendégmunkások által hazautalt pénztől. Ezt támasztja alá, hogy a pénzátutalásokra specializálódott Western Union forgalmában Moldova az első öt ország között van. A brit BBC forrásai szerint az évente hazautalt összeg háromszorosa az ország költségvetésének. A hírszolgálat munkatársai ennek hatásait az országban járva is érezték. Tapasztalataik alapján a falvakban legfőképpen a hazautalt vagy hazatért pénzekből – a vendégmunkások többsége ugyanis egy idő után visszatér – javítják az utakat, építik az új házakat, s vásárolnak mezőgazdasági gépeket.
Az állam kimondottan örül a vendégmunkásoknak, míg elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a jelenség megöli a nemzetgazdaságot, megszűnik az ipari termelés, és ezek a források kizárólag a kereskedelmet és a szórakoztatóipart lendítik fel. A külföldi munkavállalás negatív oldalához tartozik, hogy immár gyerekek egész generációja nőtt fel szülők nélkül.