Kevesebb az új hitel

Azért támadta meg hazánkat a többi uniós tagállamnál mélyebben a világgazdasági válság, mert a magyar gazdaság hosszú évek óta súlyos szerkezeti gondokkal küzd, eladósodottsága pedig növekedett – figyelmeztettek tegnap neves szakemberek. Elhangzott az is, hogy a konvergenciaprogram épp a legfontosabb problémákat nem oldotta meg.

Hazánk számára kulcsfontosságú kérdés azoknak a befektetőknek a visszacsalogatása, akik hajlandók finanszírozni az országot. Enélkül ugyanis hosszú és mély recesszióba zuhan a magyar gazdaság – mutattak rá tegnap a Magyarok a piacon című konferencián részt vevő neves szakemberek. A felszólalók szerint a jelenlegi válságból kivezető utat a kiszámítható gazdaságpolitika és az érdemi reformok jelenthetik, mivel csak ezek képesek csökkenteni a magyar gazdaság sérülékenységét.
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy pénzügyi közvetítés nélkül nem működik a gazdaság sem, éppen ezért volt szüksége hazánknak a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott védőernyőre is. Király Júlia intő jelként értékelte, hogy a rossz banki adósok száma erőteljesen gyarapodik, s hogy a kis- és közepes vállalkozások lejáró hiteleinek 20-25 százalékát nem újították meg a bankok. A fő célnak a bizalom helyreállítását nevezte a jegybank alelnöke, aki az állami kiadások csökkentését, a lakossági eladósodás egészséges szinten tartását, a hitelgarancia-programok bevezetését, a beruházási pályázatok feltételeinek enyhítését és az uniós pénzek hatékony felhasználását sürgette.
A stabilitás fontosságát hangoztatta Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, aki szerint jelenleg a rövid távú veszélyelhárításnak kell alárendelni az összes többi gazdaságpolitikai szempontot. Mint mondta, az eurózóna jelenthetné hazánk számára a biztonságos kikötőt, ahol a mostani vihart át lehetne vészelni.
A túladóztatás csökkentését és a gazdaságfejlesztésre szánt összegek azonnali emelését tartotta szükségesnek Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A kamara kimutatása szerint 2004 óta 840 milliárd forinttal nőttek a magyar vállalkozások terhei a különböző megszorítócsomagok nyomán, ez pedig lelassította a gazdaságot, visszavetette a fejlesztéseket, és növelte a munkanélküliséget. A hibás gazdaságpolitika miatt hazánk ma az uniós átlagnál jóval többet költ kamatokra, miközben a korrupció és a közszféra is több pénzt visz el a többi országhoz képest – mutatott rá Vereczkey.
A konvergenciaprogram nem kezelte a magyar gazdaság szerkezeti problémáit, sőt a meglévő hibákat még el is mélyítette – ezt már Hamecz István, az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója mondta. Véleménye szerint jövőre lelassul a magyar gazdaság, mérséklődik az infláció, miközben nő a munkanélküliség és esnek a reálbérek, ám a helyzet még a most feltételezettnél is rosszabb lehet. Amennyiben nem sikerül a magyar bankokat rávenni arra, hogy újra hitelezzenek, akkor súlyos és hosszú recesszióra kell felkészülnünk, jövőre 3-4 százalékkal is zsugorodhat a gazdaság – hangsúlyozta Hamecz István, aki alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a bankmentő csomag helyes összetételű legyen, ez jelentheti ugyanis a túlélést a reálgazdaságnak is.