Kőkemény IMF-feltételek

Kőkemény feltételeket szabott hazánknak a kölcsönért cserébe a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – derül ki a most közzétett hitelmegállapodásból. Az azonnali tűzoltó intézkedések 560 milliárdot tesznek ki, enynyivel kell csökkenteni a magyar államnak a kiadásait, pénzt elvonva a közalkalmazottaktól, a nyugdíjasoktól, a szociális juttatásban részesülőktől, de jövőre és 2010-re is szigorításokat ír elő az IMF. A Fidesz szerint újabb megszorításokra kell felkészülni.

Évekre előre meghatározza Magyarország számára a költségvetési politika irányát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – derül ki a nemzetközi szervezetnek megküldött szándéknyilatkozatból, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A valutaalap igazgatósága lapzárta után dönt, elfogadja-e a pénzügyi tárca vezetője és a jegybankelnök által aláírt tervezetet. Ha igen, mától lehívható a 12,5 milliárd eurós hitelkeret.
– Az állam finanszírozási igényének csökkentése érdekében az elsődleges kormányzati kiadásokat jövőre a GDP 2 százalékával csökkenti a kormányzat, amely a már ismert takarékossági lépések révén valósítható meg – közölte Veres, akinek kijelentése nem győzte meg az ellenzéket az Országgyűlés költségvetési bizottságában, mivel szerintük újabb kiadáscsökkentéshez, újabb megszorító intézkedésekhez vezethet az IMF-hitelszerződés. A valutaalap mindenesetre szigorú feltételeket szabott a hazánknak nyújtott kölcsönért cserébe. A szándéknyilatkozat alapján ugyanis drasztikus takarékossági intézkedéseket kell hoznunk idén és jövőre, s a költségvetés konszolidációjának 2010-ben is tovább kell folytatódnia. A T. Háznak a túlköltekezés megakadályozására több törvényt év végéig meg kell hoznia, s a konvergenciaprogramunkat is meg kell újítanunk. Az, hogy idén mekkora összeget hívunk le a 12,5 milliárd eurós IMF-hitelkeretből, egyelőre nem ismert, ám annyi bizonyos, hogy az 5-6 százalékos kamatra kapott kölcsönt már a következő választások után felálló kabinetnek kell visszafizetnie három–öt év múlva. A megállapodás értelmében az államháztartás idei hiányát a GDP 3,4 százalékára kell hazánknak csökkentenie, ezért a kabinet idén nem használhatja fel a rendkívüli tartalékokat. Jövő év végére a GDP arányában 2,5 százalékos kiigazítást kell végrehajtanunk, amely 700 milliárdos megszorításnak felel meg. 2009-re az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék 2,5 százalékát. Ehhez a közszférában be kell fagyasztani a béreket, a közalkalmazottak nem kaphatnak 13. havi fizetést, a 13. havi nyugdíjakat 80 ezer forintban kell maximalizálni, akik pedig korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, nem kaphatnak 13. havi juttatást. Ahhoz, hogy a jövő évi cél teljesüljön, el kell halasztani egyes szociális juttatásoknak az inflációval történő emelését is. Míg a most bejelentett szigorítások zöme tűzoltó intézkedés, a szerkezeti változások felé mutató döntés már kevesebb. Év végéig új közpénzügyi törvényt kell elfogadni, amely rendelkezik a költségvetési felelősségvállalásról, szigorú szabályokat tartalmaz az államadósságra, a hiányra vonatkozóan.
Az IMF-megállapodás értelmében fel kell állítani egy független szakértői költségvetési tanácsot, amely felügyeli az állam költekezését. A valutaalap arról is rendelkezett, hogy a kiadások közül mely tételeknek kell elsőbbséget adni. Prioritást élveznek az EU társfinanszírozásával megvalósuló beruházások, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását célzó programok. Ha az államadósság több mint 300 milliárddal meghaladja a kijelölt mértéket, illetve ha a gazdaság alapmutatói jelentősen romlanak, a kormánynak konzultálnia kell az IMF-fel.
Varga Mihály (Fidesz) megdöbbentőnek tartja azt a kapkodást, amely szerinte a kormány lépéseit jellemzi a hitelcsomag ügyében. Szerinte a szándéknyilatkozat még mindig nem a szerződés, csak egy segélykérő levél, de hogy aztán ebből milyen szerződés lesz, és mit írnak alá, „az egy másik történet”. A szerződések ritkán kezdődnek úgy, hogy tisztelt Strauss-Kahn úr – jegyezte meg. A volt pénzügyminiszter hozzátette, a szándéknyilatkozat arra utal, mintha újabb megszorítások készülnének, mivel az szerepel benne, hogy további egyeztetések várhatók az IMF-fel azon pontok ügyében, amelyek az állami finanszírozás kiesése esetén következnek be. Kérdésünkre Veres és Simor is úgy fogalmazott: a szándéknyilatkozat a szerződés, nincs más dokumentum, erről dönt az IMF. Tudomásuk szerint záradéka sem lesz a szerződésnek.
– A pénzügyi válság első hulláma után egy-másfél éves, sokkal szélesebb körű gazdasági válságra kell felkészülni – erről Gyurcsány Ferenc beszélt tegnap. A kormányfő úgy vélte, a legsikeresebben úgy kezelhető a válság, ha a kabinet fenntartja a párbeszédet a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, a szociális partnerekkel.
Tegnap mintegy kétszázan tüntettek az IMF pénzügyi csomagja ellen Budapesten a Szabadság téren álló Bank Center épülete előtt. A Jobbik szervezésében tartott demonstrációt, ahol felszólalt Morvai Krisztina is, jelentős rendőri egység biztosította.