Nem a bankokkal, a gazdasággal van baj

Jelenlegi formájában elfogadhatatlan az OTP számára a kormány által az IMF hitelkeretéből felkínált mentőcsomag – jelentette be Urbán László, a bankcsoport vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, bankja konzervatív hitelpolitikát folytatva legfeljebb elveszíti az évről évre megszokott nyereségnövekedést, a magyar gazdaságnak azonban már sokkal inkább szüksége lenne arra, hogy kölcsönhöz jussanak a vállalkozások, de ehhez a magyar kormány nem szabhat olyan feltételeket, amelyek nyomán egy stabil, jól teljesítő pénzintézetet akár államosíthatnak is.

A harmadik negyedéves OTP-jelentés és a frissen napvilágot látott hazai makrogazdasági adatok azt támasztják alá, hogy Urbán Lászlónak van igaza. Mert amíg az OTP az első kilenc hónapban az OTP Bankcsoport rekordnagyságú, 298,3 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami éves szinten 90,1 százalékos növekedést jelent, s profitnövekedésről számolt be az Földhitel- és Jelzálogbank és a K&H is, a magyar ipari termelés drasztikusan visszaesett, a gazdaság növekedése pedig 0,8 százalékra lassult az előző év hasonló időszakához képest. Például Szlovákia 7,1 százalékos bővüléssel büszkélkedhet, ráadásul a harmadik negyedévben a magyar gazdaság 0,1 százalékkal gyengébben teljesített, mint a másodikban, és a felülvizsgált tavalyi adatok szerint a visszaesés már 2007-ben megkezdődött. Vagyis nem igaz, hogy a magyar gazdaság hanyatlása csupán a globális válság számlájára írandó, abban igenis a torz szerkezet és a hibás megszorítások játsszák a főszerepet. Jaksity György, a tőzsde egykori elnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy a krízis nem begyűrűzik hozzánk, hanem innen terjed szét. Ehhez képest Veres János pénzügyminiszter egy szolnoki rendezvényen kijelentette, hogy Magyarország időben válaszolt a pénzügyi válság kihívására, és első lépésként igyekezett az ország finanszírozását a lehető legminimálisabbra szorítani, amit nem lehet másképpen, mint a költségvetés idei és jövő évi hiányának csökkentésével.
Részletek a 11. és a 12. oldalon