Nem alkusznak: utcára vonul a közszféra

Országos utcai demonstrációt hirdet november 29-re a közszolgálati sztrájkbizottság – valamennyi ágazati szakszervezet részvételével – a szférát érintő megszorítások elleni tiltakozásul.

A kormánnyal 2007-ben kötött megállapodásban foglalt valamennyi pont teljesítéséhez ragaszkodnak a közszféra szakszervezetei, azaz jövőre legalább négy százalékkal emelkedjenek az illetmények, fizessék ki a 13. havi juttatást, továbbá februárban plusz kétheti bért – erről döntött egységesen a mintegy hétszázezer dolgozót képviselő Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindez szinte elkerülhetetlenné teszi a munkaügyi konfliktust, hiszen a kabinet – melyet ma Gyurcsány Ferenc újra megerősített – jövőre be akarja fagyasztani a közszolgálati béreket, és el akarja törli a 13. havi juttatást, amivel a 2002-es szintre süllyedne vissza a szféra bérszínvonala. Kerpen Gábor lapunknak elmondta, a tegnap esti órákban a kabinet még ennél is rosszabb javaslatot juttatott el hozzájuk, eszerint még az idei inflációt sem kívánják kompenzálni, emiatt hétfőn már sztrájktárgyalásokat akarnak folytatni a kormánnyal. A sztrájkbizottság továbbá úgy döntött, hogy november 29-én, valamennyi ágazati szakszervezet részvételével utcai demonstrációt tartanak – mondta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Ismert, a mintegy negyvenezer rendőrt, katonát, tűzoltót, vámost, börtönőrt, polgári védelmi és nemzetbiztonsági dolgozót tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége már szerdán bejelentette, hogy ugyanebben az időpontban országos demonstrációt tart a megszorítások elleni tiltakozásul.
Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke előzőleg arról tájékoztatott, hogy november végén várhatóan az összes közalkalmazott tüntet a felsőoktatás privatizációja és az oktatást érintő brutális megszorítások ellen, mert az oktatási szakszervezetek azt kérik, hogy az egységes sztrájkbizottság a 13. havi bérek elmaradása és a jövő évi bérek befagyasztása elleni tiltakozás mellett vegye fel követelései közé Magyar Bálint javaslatának eltörlését és az oktatást érintő 52 milliárd forintos elvonás megszüntetését is. Az érdekvédő a két közoktatási szakszervezettel, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselőivel együtt állt ki a nyilvánosság elé, ahol szolidaritásukról biztosították egymást, mert szerintük ilyen súlyos helyzetben csak a közös fellépés ér valamit. Kis Papp kijelentette: nem tudja, hogyan vesz el még pénzt az egyetemektől a kormány, ugyanis erre Mannherz Károly szakállamtitkár sem tudott válaszolni. Az államtitkár azt mondta neki, az elvonások egy része a 13. havi béreket jelenti, de a többiről egyelőre nincsenek pontos adataik. A válságbüdzsében valamennyi elvonás a személyi juttatásokat érinti, ami újabb elbocsátásokat jelez a felsőoktatásban. A közoktatást óriási mértékű létszámleépítéssel, iskolabezárási hullámmal és csőddel fenyegeti a negyvenmilliárd forintos elvonás.
A Magyar Bálint által benyújtott törvénymódosító javaslat a Pénzügyminisztérium javaslatával kiegészülve lehetővé teszi, hogy fizetős magániskolákká alakuljanak az állami egyetemek. A pénzügyi kormányzat megengedi, hogy az állami egészségügyi, oktatási és kutatói intézetek vállalkozói közintézményekké alakuljanak, amelyekkel egyidejűleg megszűnne a dolgozók közalkalmazotti státusa is. A Magyar-féle javaslat ezzel párhuzamosan az egyetemek kezébe adná az eddig az állam által felügyelt felsőoktatási vagyont, és a pénzügyi gondokkal küszködő iskolák kiárusíthatnák utolsó értékeiket is.