Olvasóinktól

Kedves olvasók!
Név- és címhiányos, valamint nyílt leveleket nem közlünk. Leveleiket szerkesztett formában adjuk közre. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A levelek tartalma nem feltétlenül azonos a szerkesztőség álláspontjával. Ügyfélszolgálat 8–17 óráig a 322-8306-os, illetve a 413-1547-es telefonszámokon.
Címünk: 1450 Bp. 9, Pf. 74.

Herpy Miklós (e-mail): Tanúbizonyságot tettek az USA választói arról, hogy miért működik hatékonyan az amerikai demokrácia. Három jelölt volt versenyben. Miután kiderült Hillary Clintonról, hogy nem mondott igazat a kampányában, ez egyértelművé tette, hogy Hillary Clinton nem lehet az Egyesült Államok elnöke. Emiatt lépett vissza Barack Obama javára. Az amerikai választók nem tűrik el, hogy hazugságokkal akarják az ő szavazatukat megnyerni, és hazugságokkal akarják az ő képviseletüket ellátni. Amerika a történelemben először afroamerikai elnököt választott. Ezzel bebizonyította, hogy számára a külsőség nem számít, a tartalom a fontos. Mindegy, hogy fekete vagy fehér bőrű, fiatal vagy idős, világos vagy fekete hajú a jelölt. A belbecs az, ami számít. Nagyon nagy történelmi diadal ez. S végül a magyarok számára a legtanulságosabb dolog az eredmények kihirdetése után történt. John McCain republikánus elnökjelölt gratulált a győztesnek. Felszólította választóit, hogy álljanak Barack Obama mögé és támogassák őt a munkájában. Az amerikai választók számára talán a legfontosabb, hogy az őket képviselő politikusok – akár jobb-, akár baloldaliak – mindenekfölött az amerikai emberek érdekeit képviseljék és azt tartsák a legfontosabbnak, és csak ez után jöhet bármilyen más érdek, például politikai érdek. Nem állítom, hogy az USA demokráciája tökéletes, de amit a magyar választóknak meg kell tanulnunk abból, ami Amerikában történt, az az, hogy megköveteljük a minket képviselő politikusoktól a tisztességet és az igazmondást. Azt, hogy első az ország érdeke az összes lakosával együtt. Az a politikus, aki a szavazatszerzést fontosabbnak tartja az ország érdekénél, az káros. Az a politikus, aki hazugsággal győzi meg a választóit, arra nem bízhatjuk az ország vagyonát és jövőjét. A politikusok csak akkor változnak meg, ha mi, választók ezt egyenként és ezen az úton haladva egy napon tömegesen megköveteljük.

Nemes László (Budapest): Kristóf Attila kenyérválasztékról szóló írásával az elsőtől az utolsó szóig egyetértek, személyes tapasztalataim alapján csak megerősíteni tudom a megállapításait. Kiegészítésként annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy azokon a bizonyos félfehér és félbarna, egyébként fogyasztható, szabvány kenyereken kívül annak idején néhány jobb pékségben, mint a Retek utcaiban vagy a Szent István körúti Glázerban némi sorban állás árán hozzá lehetett jutni egészen kiváló minőségű kenyerekhez is, de némely kenyérgyár is nagyon jó kenyeret gyártott. A 70-es, 80-as években zenekarokkal jártam az országot. A Kőszeghez közeli Csepregen működött egy kenyérgyár, ahol legendásan jó kenyeret sütöttek. Ha a környéken jártunk, kenyerekkel megrakodva tértünk haza, hacsak útközben nem majszoltuk el a rakomány felét úgy melegiben, üresen. Pedig ezek a kenyerek még napok múltán sem száradtak ki, nem morzsálódtak, nem is nyirkosodtak. De Kiskunfélegyházán átutazóban is mindig megálltunk kenyeret venni, pedig úgy tudom, hogy az is gyári kenyér volt. Vajon megvannak-e még ezek a gyárak és a régi receptek? Vajon mi lett az egykoron ott dolgozó pékmesterekkel és inasaikkal? Sajnos nem csak kenyérügyben jellemző, hogy a választék bővülésével csökkent a minőség. Mindaz, ami a valóban igen széles kenyérválasztékra jellemző, elmondható a felvágottakról, virslikről, sajtokról, tejtermékekről egyaránt. Visszasírom azokat az időket, amikor még csak egyfajta, de párizsi ízű párizsit lehetett kapni, pedig arról sem tudtam, hogy miből készült. Nem is érdekelt, mert szerettem. Feltételezem, hogy akkor még túlnyomórészt disznóból vagy marhából csinálták, ehető is volt, sőt mi több, finom. Manapság az egyik legnagyobb választékot kínáló, patinás nevű délalföldi húsipari cég különböző jelzőkkel és fantázianevekkel ellátott termékeinek vásárlását kénytelen vagyok bojkottálni, mert többször ehetetlennek bizonyultak.

A Magyar Nemzet 2008. november 4-i számában Kulcsár Anna tollából megjelent a „MÁV biztosítói jogegységi eljárás” című cikk. Az írás a MÁV Általános Biztosító Egyesületnek a Fővárosi Bíróságon folyó nyilvántartási ügyével kapcsolatban sajnálatos módon valótlan tényt tartalmazott. Fontosnak tartjuk, hogy a jelenleg is perben álló ügyfelek pontos tájékoztatást kapjanak annak érdekében, hogy az amúgy is bonyolult jogi helyzetben az írás hatására ne fokozódjon tovább a bizonytalanságuk. Az első és legfontosabb, hogy a cikkben megjelent ténnyel szemben a valóság az, hogy a Fővárosi Bíróság még nem törölte a nyilvántartásából a szervezetet, a törlés iránti eljárás folyamatban van, de abban érdemi határozat meghozatalára még nem került sor. Mint az a cikkben is megfogalmazódott, a jogi szabályozás nem egyértelmű. Az ebből eredő jogalkalmazási nehézségek miatt a Fővárosi Bíróság vezetése még az ítélkezési szünet előtt felmérte a biztosító által érintett perek számát. Nagyjából 2800 olyan polgári eljárás van folyamatban – a Fővárosi Bíróságon és a kerületi bíróságokon –, amelyekben az egyesület peres félként szerepel. A jogalkalmazási problémával a Polgári és Gazdasági Kollégium vezetése is foglalkozott, és közös szakmai állásfoglalást alkotott, amelyben ajánlást fogalmazott meg az ügyekben eljáró bírák részére. Ennek lényege röviden az volt, hogy a biztosító egyesület a külső jogviszonyokban mindaddig jogképesnek minősül, és így perbeli jogképessége is fennáll, ameddig a bíróság a nyilvántartásból nem törli. A polgári kollégium jelenleg dolgozik az Alkotmánybírósághoz esetlegesen megküldendő kérdésen is. A perek tehát folytatódnak, és a kezdeti jogértelmezési bizonytalanságot is sikerült feloldani.
A Fővárosi Bíróság
Sajtó- és Nemzetközi
Kapcsolatok Titkársága