Tiszák emlékköre a békési Geszten

Gróf Tisza Istvánról elnevezett nemzeti kör alakult a Békés megyei Geszten, a Tisza család ősi fészkében. A szomorúan fájdalmas apropót az adta, hogy kilencven esztendeje oltották ki a jelentős, ezzel együtt máig vitatott államférfi életét a merénylők puskagolyói. Mostanság is sokan gondolják róla, hogy ő vitte az országot az első világháborúba, holott történelmi tény: éppenséggel ellenezte azt, s csak akkor ment maga is harcolni, amikor az már elodázhatatlan volt. Mindazonáltal az is megkerülhetetlen, hogy Trianon után már egyetlen politikusnak sem adatott meg, hogy úgy láthassa egyben az országot, ahogy ő.

Hatvanheten léptek a Tisza Család Geszti Emlékkörébe a rendezvény helyszínén, amely Vasvári Mihály és Gonda Jánosné kezdeményezésére jött létre. A Tisza-kastélyban ma az Arany János Általános Iskola működik, amelynek igazgatóját, Brandtné Czirják Évát választották meg az egyesület elnökévé. (Irodalmi tanulmányainkból emlékezhetünk, hogy annak idején itt házitanítóskodott az innen nem messze fekvő Nagyszalonta híres szülötte, akinek emlékét kis múzeumlak őrzi a parkban). A civil szervezet alelnöke Márki-Zay Lajos, titkára Rostáné Sík Emőke lett. Elnökségi tagok: Ökrös István és Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője.
Az ünnepségen megjelent és híres felmenőire emlékezett Patay Tibor, a Tisza család leszármazottja. Ő annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a magyar emberek tudatából a fél évszázadig tartó diktatúra sem tudta kiölni az emlékezet fontosságának hitét. Szabó István, a sarkadi Ady Endre–Bay Zoltán Középiskola és Kollégium történelem-filozófia szakos tanára Herczeg Ferenc gondolatait idézte, aki úgy írt Tisza Istvánról, mint a magyarság erejéről és reménységéről. Fábián Zsuzsanna polgármester Rajner Béla újságíró tudósításait citálta, aki anno a temetési menettel együtt utazott a fővárosból Biharba.
A szervezők úgy gondolják, hogy a mártírhalált halt gróf Tisza István személyében olyan emberre emlékeznek, akit Geszten mindenki szeretett. Szerintük államfői, politikusi tulajdonságai hatalmas jellemszilárdságra vallanak. Ő a református erkölcsiséget komolyan gondolta, munkáját egyenes tartással, jó értelemben vett küldetéstudattal végezte. Eszméivel olyannyira eggyé vált, hogy az általa mindvégig védelmezett rendszer romjai alatt érte a vég. Smidt Henriket idézve: „Magyarország keleti határát immár hegyláncok csúcsai helyett egy sírdomb jelzi. A határ odanéz a geszti kriptára. De akit e sírdomb takar, annak szelleme hatalmasabb a hegyek szikláinál. Emléke él”.
Az emlékkör célja tágabb értelemben a magyar kultúra, a nemzettudat, az anyanyelv, az erkölcs és a helyi történelmi hagyományok megőrzése. Közelebbről a Tisza-kastély és a park állagmegóvását, a család emlékének ápolását tűzték ki célul. Ennek elkezdésére keresve sem találhattak volna alkalmasabb helyszínt, mint a bihari falut, Gesztet. Ugyanis nincs még egy olyan községe Magyarországnak, amely – Tisza Kálmán és Tisza István személyében – két miniszterelnököt is adott volna a hazának – utóbbit két alkalommal is megválasztották.
Előre megjósolható, hogy a körnek sok munkája lesz, ugyanis a kastély állapota egyre romlik. Fel-felröppenek a hírek az eladásáról és arról, hogy a térségi turizmus szervezésének központja lehet, de hathatós lépés eddig nem történt. Mint ahogy a szellemi értelemben vett Tisza-hagyaték is gazdátlan.