Az emberi jogok ünnepén

Sólyom: Világos szabályok kellenek. Az állam úgy működik, hogy vannak világos, tartós szabályok. Egy úgynevezett nemzeti kerekasztal, amelynek a célja, lehetősége, haszna kérdéses, ne számítson arra, hogy az elnök a jelenlétével szentesíti – fejtette ki álláspontját a kormányfő által korábban kezdeményezett nemzeti csúcsról Sólyom László köztársasági elnök a Reakció blog internetes portálnak adott interjúban. Az esemény valódi üzenete az államfő szerint az volt, hogy mindannyian együtt vagyunk felelősek mindazért, ami történik az országban. Sólyom László emlékeztetett, hogy a miniszterelnök őszödi beszédére is a felelősség szétterítése volt a válasz, mondván: „Mindnyájan hazudunk.” Ezzel szemben Magyarországon pontosan szabályozva van, mitől és hogyan felelős a „felelős ministerium”, a nagy összeborulás összezavarja a fejekben, hogy kinek mi a feladata, s főleg, hogy ki miért felel – hangsúlyozta. Az általa kezdeményezett bölcsek tanácsa elnevezésű testület kapcsán elmondta: a korrupció és az oktatás rossz állapota annyira gátolja az ország gazdasági fejlődését, és olyan károkat okoz szellemi állapotának is, hogy alaposan kell foglalkoznunk vele. Ezért kért fel szakértőket a két kérdéskör megvizsgálására. Kiemelte: új szemléletet szeretne hozni: az értékközpontúságot és az összefüggések vizsgálatát. Úgy vélekedett: egyre nehezebben elviselhető, hogy a magyar közélet a nemzeti–nemzetietlen és fasiszta–antifasiszta szembenállásról szól, a pártok a napi politikai csaták megnyerésének rendelik alá a nemzet hosszú távú érdekeit. A négy évvel ezelőtti, kettős állampolgárságról szóló kudarcot vallott népszavazásról úgy fogalmazott: „Minden igyekezetemmel próbálom enyhíteni azt a traumát, amelyet a népszavazás a szomszédos országokban élő magyar közösségeknek okozott.”

A jog és a politika elválaszthatatlan, ha a törvényhozás ellenőrzéséről van szó – hangoztatta Sólyom László köztársasági elnök tegnap az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az államfő hozzátette: az elmúlt években az alkotmányossági és a politikai vétó eszközével számtalan alapjogot sikerült megvédenie. Sólyom László szerint mind az alkotmányossági, mind pedig az úgynevezett politikai vétó megfelelő eszköz lehet az alkotmányban is rögzített emberi alapjogok védelmére. A köztársasági elnök elmondta: adott esetben gyakorlati szempontokat is mérlegre tesz, amikor arról dönt, hogy az Országgyűlésnek küld vissza egy kihirdetés előtt álló törvényt, vagy normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az államfő egyértelművé tette: csak akkor él az alkotmányossági vétő eszközével, ha azt teljes mértékben megalapozottnak érzi, vagy ha a kérdés olyan horderejű, hogy érdemes vállalni a kockázatot.
Zlinszky János alkotmányjogász professzor arról beszélt, hogy az emberi jogok erkölcsi töltetű tételek, létező értékeket hordoznak. Elmondta, az anyagi javak hirtelen megmutatkozó bősége elvakította az embert, az arany csillogása elnyomta a szeretet világát. – Az állami, közösségi túlhatalom, a fegyverek pillérén nyugvó értékrend, a 20. század többségi uralma elnyomta az örök igazságokat – jegyezte meg a jogászprofesszor, hozzátéve: csak az értékválság, igazság, emberi egyéniség keresztény pillérein tudnak biztonsággal megállni, az embert szabaddá tenni és szabadon érvényesülni.