Karácsonyra is jó ajándék a 2009-re érvényes 108 000 forintos éves BKV-bérlet, én is veszek négyet a családomnak – jelentette be büszkén szombaton Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester, aki e szerint csaknem félmilliót vagy még annál is többet költhet szeretteire. A budapestiek és az agglomerációban élő több mint hárommilliónyi ember jelentős részének azonban valójában az infláció mértékének kétszeresét is meghaladó tarifaemelés csak újabb megszorítást, nemegyszer megfizethetetlen terheket jelenthet.
Molnár Csaba (MSZP) közlekedési miniszter és a főpolgármester szombaton ismertette, amiről már lapunk korábban beszámolt, hogy a megszűnő, jelenleg 8200 forintos havi BKV-bérletet, illetve az eddig egyesítettnek nevezett, a Budapest közigazgatási határán belül a MÁV és a Volán járataira is érvényes, 9050 forintba kerülő bérletet januártól felváltja a 9000 forintos Budapest-bérlet. – Ennek lényege, hogy használói több BKV-, MÁV- és Volán-járatot, több lehetséges közlekedési útvonalat vehetnek igénybe, és bizonyos útvonalakon gyorsabban, kényelmesebben érhetnek célba, ráadásul az európai fővárosok hasonló bérlettípusához képest jóval kedvezőbb áron – hangsúlyozták.
A Fővárosi Közgyűlés a témában hozott múlt csütörtöki határozataiból kiderült, az új rendszer nem jelent tényleges többletszolgáltatást, hiszen a BKV járművein utazóknak csak egy része veszi igénybe a lehetőséget, sok belső városrészben élő talán soha nem fog Budapesten belül sárga buszszal vagy vasúttal járni. A hivatalosan 7,9, ténylegesen azonban 8,8 százalékos drágítás mellett ugyanakkor a fővárosi balliberális többség megszavazta azt is, hogy a mozgássérültek tarifája 10,3 százalékkal, azaz 750 forinttal emelkedjen havonta, míg a városnak jövedelmet hajtó, jól fizető külföldi turisták jegye csak 300 forinttal lett több. Ugyanakkor a koalíció lesöpörte az asztalról azt az ellenzéki javaslatot, hogy az úgynevezett kismamabérletet terjesszék ki a gyermekágyi segélyben, illetve a gyermekgondozási díjban részesülőkre.
Miután a múlt héten Demszky Gábor többször is bejelentette, hogy az állam öszszesen 40 milliárd forintos támogatást ad a nagy bajban lévő, 85 milliárd forintos adósságállománnyal és évi 20 milliárdos üzemi veszteséggel küszködő BKV-nak, szombaton az ügyben a leginkább érintett Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója tisztázta, hogy erről szó sincs: „Jövőre kezdődnek a tárgyalások a főváros és az állam között egy új, közös vállalat kialakításának részleteiről. A tárgyalásokat követően leghamarabb nyárra alakulhat meg a cég, amelybe a főváros a HÉV-vel, az állam pedig a MÁV bizonyos vagyonelemeivel és 30 milliárd forinttal szállna be.”
Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lapunknak kifejtette: A BKV ügyében egységesen átverték a budapestieket, ugyanis nincs semmiféle tarifaközösség, a jegyekért, vonaljegyekért ugyanúgy drágán kell fizetniük az agglomerációban élőknek, ha a fővárosban akarnak közlekedni, de így van ez fordítva is. – Demszky Gábor akár karácsony éjjelén is megtarthatja egy héten belüli negyedik sajtótájékoztatóját ugyanarról, a tény ettől tény marad: összesen tízmilliárd forintos egyszeri támogatás érkezhet meg a városházára, de még az sem biztos. A valakiknek biztosan jó üzletet segítségnek nevezni pedig egyenesen bohózatba illő – fűzte hozzá.
– Európában példátlan, amit a BKV-val művelnek – fejtette ki lapunk kérdésére Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője, aki valótlannak tartja azt a kimutatást, amelyet a városháza készített és amely szerint Budapesten olcsóbb lesz a tömegközlekedés mint Londonban, Bécsben vagy Prágában. – Az említett európai nagyvárosokban, de világszerte a régiós közlekedést támogatják, ehelyett Budapest és agglomerációját külön-külön is bünteti az eddigi és a jövőre életbe lépő rendszer. Most, amikor éppen Molnár Csaba közlekedési miniszter döntése alapján Budapesten belül 30 perc helyett 60 percenként járnak a vonatok, a Volán helyközi járatai pedig immár – a végállomás kivételével – szinte egyetlen fővárosi megállóhelyen sem állnak meg, elképesztő és cinikus, hogy a vasúti menetrendet szétverők hirdetik a nem létező közlekedési egységet. Újabb és újabb cégek, az azokkal járó, zsírosan fizető posztok létrehozása helyett pedig az államnak és a fővárosi önkormányzatnak kell finanszíroznia a BKV-t. A tízmilliárd gyorssegély csak a sztrájk lefújatására volt elegendő, hosszú távú elképzelése a jelenlegi kormányzati, fővárosi vezetőknek és a BKV menedzsmentjének nincs – emelte ki a civil szervezet szakembere.
origo.hu
Több mint 10 km-es a dugó az M1-esen
