Halálra ítélt Velencei-tó

Épül a Balatonring. Megkezdődött a motorversenyek lebonyolítására is alkalmas pálya építése a balatoni üdülőkörzet délnyugati részén, a szigorúan védett Kis-Balaton térségében, a Somogy megyei Sávoly község közigazgatási területén, amely a Balaton kiemelt üdülőkörzethez és egyúttal Marcali kistérséghez tartozik. A pálya a hivatalos indoklás szerint azért került a Balaton mellé, mert „infrastrukturális szempontokból is megfelel az M7-es autópálya és a sármelléki nemzetközi repülőtér közelsége miatt”.

Küszöbön a Velencei-tó halála, ha valóban megépül az északi parton az oda megálmodott 70 hektáros kaszinóközpont. Mint azt korábban lapunk megírta, kaszinóközpontot építene egy izraeli befektetőcsoport a tó északi partjánál, és ebben információink szerint etikátlannak nevezhető segítséget kapott a nemzeti vagyonkezelőtől.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága azonban azon az állásponton van: „nem szerencsés a Velencei-tó északi partjának további beépítése.” Zoltán János igazgatóhelyettes elmondása szerint korábban a helyi települési rendezési tervekkel kapcsolatban is azon a véleményen voltak, nem szerencsés, ha beépül az északi part.
A zöldek már a konkrét beruházással kapcsolatban is állást foglaltak, mondván, nem épülhet kaszinóközpont a Velencei-tó partjára, mivel a tó sokkal sekélyebb, és ezáltal érzékenyebb a Balatonnál. A sekély vizű tavak pedig nagyon gyorsan elszennyeződnek, és ez felborítja a vízi ökoszisztémák életét. A Velencei-tó déli partja teljesen beépült, a tó ezt alig viseli, meleg nyarakon a vízminőséggel már sokszor voltak gondok. Ha az északi parton is elindul ez a beépítés, az elkerülhetetlenül a tó halálát okozza – jelentette ki lapunknak Lányi András, az Élőlánc Magyarországért szervezet elnökségi tagja. Arra a kérdésre, hogy ki tehet lépéseket a tó megmentésének érdekében, azt válaszolta, nagyon nehéz bármit is tenni az ügyben. A környezetvédelmi szakhatóság, ha egyáltalán kikérték a véleményét, csak a konkrét egyedi beruházással foglalkozhat, itt viszont tendenciáról van szó. Ráadásul a hatástanulmányok a beruházó kérésére készülnek, és az anyag elkészítését is a beruházó fizeti. Ennek köszönhetően a magyar történelemben még nem született olyan hatástanulmány, amely ne igazolta volna egy adott beruházás létjogosultságát – mutatott rá Lányi.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője, Olt Boglárka azt javasolta, kérdéseinkkel keressük a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget. Ott viszont annyit közöltek, a felügyelőséghez még nem érkezett semmilyen engedélykérelem kaszinóra, de ha érkezik ilyen megkeresés, akkor azt természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból is „nagyon körbe fogják járni”.