Határtalan Haydn

Pár hét múlva, az új esztendő beköszöntével startol a Haydn-év, amelyet a zeneszerző halálának 200. évfordulója alkalmából szoros együttműködésben rendez meg Ausztria és Magyarország. Az ünnepi eseménysor magyarországi része 140 rendezvényt, 134 koncertet, 30 neves, külföldi vendégművész fellépését foglalja magában összesen 13 városban.

Szűkös emlékévek. Bár az utóbbi időben minden esztendőre jutott egy vagy két emlékév, megünnepeltük Balassi Bálintot, József Attilát, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Batthyány Lajost, az ezekre szánt magyar költségvetés összesen töredékében sem érte el a 2006-os Mozart-év 100 millió eurós osztrák beruházásait. Mozartra Ausztriában százszor többet költöttek, mint a Bartók előtti tisztelgésre és a zeneszerző életművének népszerűsítésére idehaza, ahol erre összesen 285 millió forint jutott, Kodályra pedig ennek is csak a fele, mindössze 150 millió forint. A Mozart-évvel a hatalmas költségek ellenére jól járt Ausztria: a fellendült kulturális turizmus behozta azokat a kiadásokat, amelyekkel új koncerttermeket és turisztikai létesítményeket, szállodákat, éttermeket hoztak létre a zeneszerző életútjának fontos állomásain.

Az a cél, hogy Kismarton és Fertőd–Eszterháza neve egyszerre hangozzon el a jövőben, és hogy a fertőd–eszterházi kastély komoly kulturális centrummá váljon – hangzott el tegnap a Haydn-év hivatalos programjait ismertető sajtótájékoztatón. Rubovszky Rita, a Hungarofest Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a Haydn-év programjai a kastélyban szerethetők legyenek, hogy minden hétvégén családi programok várják az odalátogatókat, vasárnap délelőttönként matinékoncerteket hallgathassanak a fiatalok és a gyerekek, esténként pedig a világ régi zenéjének minőségi élvonalába tartozó hangversenyek szólaljanak meg.
Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy az osztrák–magyar együttműködés a 2010-es Mahler- és a 2011-es Liszt-évben is folytatódik. Mint arról korábban beszámoltunk, a közös programok mellett különböző műtárgyak és relikviák cseréje is megvalósul, s ezekből kiállítás nyílik Kismartonban. Első ízben lesz közös jegyértékesítés is, és a Haydn-év programjával öt határon túli, kulturális szempontból jelentős városban is bemutatkoznak: Berlinben, Londonban, Prágában, Pozsonyban, valamint Sepsiszentgyörgyön.
A Haydn-év központi eseményét a zeneszerző születésének évfordulóján, május 31-én rendezik, ehhez kapcsolódik Fischer Ádám és az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar koncertje az Esterházy-kastélyban, az osztrákok által meghirdetett, de a magyarok részéről is átvett úgynevezett World Creation Day, amelynek részeként a világ több pontján is felcsendül A teremtés. A Millenáris Parkban ezen a napon Haydn-maratont rendeznek, amelyen Haydn művei mellett Crossover-feldolgozásokat is hallhatunk. Az esemény honlapja tegnap óta él, a háromnyelvű www.haydn-2009.hu oldalról nemcsak a programokat ismerhetjük meg, hanem navigálhatunk az osztrák hivatalos honlapra, illetve a partnerek elérhetőségeire.
A Haydn-évre a Hungarofesten keresztül összesen 400 millió forintot költ hazánk, de sok kapcsolódó programot finanszíroznak azok szervezői is. Az osztrákok 10 millió eurót fordítanak az eseménysorra. Egyéb források is segítik a Haydn- évet: a Magyar Tudományos Akadémia például 120 millió forinttal támogatja a Zenetudományi Intézet Múzeumának felújítását, ahol tavasszal nagyszabású Haydn-kiállítás nyílik. Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója uniós pályázatokban reménykedik, 4 milliárd forintot vár a kastély rendbetételére a következő évek során. Haydn-rajongókra is számítanak: Haydnt és mecénását, Esterházy „Fényes” Miklóst ábrázoló szoborpárra gyűjtenek.
Az Esterházy Magánalapítvánnyal csak az osztrákoknak van kapcsolata, a magyarok a közeljövőben ülnek tárgyalóasztalhoz a szintén programokat szervező alapítvány vezetőjével.