Illegális szemétteleppé válhat az ország

Egész térségek maradhatnak településiszilárdhulladék-lerakó nélkül, ha az előzetes terveknek megfelelően 2009. július 15-ig bezárják a műszakilag nem megfelelő lerakókat. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint a tovább működő 71 lerakó kapacitásaival biztonságosan megoldható Magyarországon az ártalmatlanítás. A zöldek és a polgármesterek egy része viszont attól tart, hogy a megnőtt szállítási költségek miatt sokan a könnyebb ellenállás felé mozdulnak, és illegálisan rakják majd le a szemetet.

Újabb égetőmű Budapesten? Sajtóértesülések szerint Csepelen 2020-ra felépülhet Budapest második szemétégető műve. A dél-pesti régióban összekapcsolnák a hulladékkezelés hosszú távú megoldását annak a hatalmas mennyiségű szennyvíziszapnak a hasznosításával, amely a 2010-re elkészülő csepeli központi szennyvíztisztítóban keletkezik. A legkorszerűbb, környezetkímélő technológiával történő égetés során nemcsak eladható áramot, hanem olcsó hőt is termelnek, így letörhetik a távhőárakat, szól az indokolás, azonban ez már a rákospalotai égető esetében sem valósult meg. (V. T.)

Nehéz helyzetbe kerülhet több tucat önkormányzat és térsége a korszerűtlen, uniós előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók bezárása miatt – tudta meg lapunk. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) tájékoztatása szerint 2006-ban még mintegy 142 településiszilárdhulladék-lerakó üzemelt Magyarországon, a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott szeméttelepeket viszont be kell zárni az uniós és hazai jogszabályi előírások miatt. Megoldást jelenthetett volna az ügyre, ha Magyarország a csatlakozási tárgyalások során átmeneti mentességet kér az Európai Unióban (EU) a lerakókra vonatkozó szabályozás átvétele alól, ám ezt nem tették meg, utólag pedig a 2009. július 15-i határidőt nem lehet megváltoztatni.
A 142 lerakó közül 71-nek van olyan műszaki védelme, amely megfelel az EU-s és hazai vonatkozó jogszabályoknak, így a végső határidőig 71 lerakót kell bezárni, amelyek jó része addig megtelik – tájékoztatta lapunkat a szaktárca. Kérésünkre a minisztérium nem tudta megnevezni az előírásoknak nem megfelelő hulladéktelepeket, mondván „csak a tovább működő megfelelő lerakók listája érhető el”. Arra a kérdésre, mi lesz azokkal a településekkel, ahol megszűnik a szeméttelep, és jelenleg nincs helyette olyan gyűjtőhely, amely az uniós előírásoknak megfelel, azt válaszolták, „2009. július 15-ét követően tovább működő 71 lerakó kapacitásaival biztonságosan megoldható a Magyarországon keletkező települési szilárd hulladékok megfelelő ártalmatlanítása, mivel ezek minden település számára elérhető távolságban állnak rendelkezésre”.
A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) a tárcával ellentétben mintegy 150 olyan létesítményről tud, amelyet be kell zárni. Szerintük a meglévő hulladéklerakókból 55 felel meg jelenleg az uniós előírásoknak, ez 2009 júliusára várhatóan 71-re fog felugrani, mivel folyamatosan épülnek EU-konform létesítmények.
A kulcs a hulladékcsökkentés, illetve a hulladék eltérítése a lerakástól, amely a „hulladékkezelési hierarchia” szerint is a sor végén áll, vagyis a legkevésbé preferált forma – hangsúlyozta Graczka Szilvia, a Humusz munkatársa. A szakember úgy látja, a most megoldásnak tűnő regionális hulladékkezelési rendszer fejlesztése ugyan országos szinten ésszerűnek tűnhet, de rengeteg olyan kis település lesz, amelyet a mostani rendszer vagy nem fed le, vagy nagyon nagy távolságra kerül a lerakótól. Ez azt jelenti, hogy a szállítás fokozott környezetterhelésén túl a szemétdíj is jelentősen emelkedni fog. A lakosság szemétdíj-fizetési hajlandósága egyébként sem kiváló, de a drágulás miatt még gyakoribb lesz az illegális hulladéklerakás – tette hozzá Graczka Szilvia.
A szentesi hulladéklerakó ugyan megfelel az uniós előírásoknak, de hamarosan megtelik. Szirbik Imre, a Csongrád megyei település MSZP-s polgármestere az üggyel kapcsolatban elmondta, három úton indultak el. A város megalakulásától kezdve tagja az orosházi központú Dél-alföldi Regionális Hulladékkezelő Egyesületnek, amely pályázatot nyújtott be egy új regionális hulladéklerakó létesítésére. Ha ez időben elhúzódik, arra az esetre egy hulladékudvar létesítésére is pályáztak. A hulladékot szétválogatnák, és amely deponálásra való, azt a térségben levő négy lerakó valamelyikébe szállítanák – mutatott rá Szirbik Imre, aki hozzátette: ha egyik pályázatuk sem nyer, akkor valamelyik környékbeli gyűjtőhellyel egyeznek meg, és oda fuvarozzák majd a hulladékot. Arra a kérdésre, hogy mit kezdenének a magas szállítási költségekkel, annyit mondott, ez a tárgyalás és elhelyezés üzleti része.
Dunaújvárosban is hamarosan megtelik az egyébként uniós előírásoknak megfelelő hulladéklerakó. Tóth István jegyző lapunkat arról tájékoztatta, hogy több mint 160 település megállapodást kötött önkormányzati szinten, és egy pályázatot készítettek a hulladékkezelés problémájának megoldására.
Ennek a középpontjában állt a várpalotai hulladékégető, amely egyelőre meghiúsult. Ha nem jön létre a hulladékégetővel kapcsolatos projekt, és nem lesz sikeres pályázatunk, akkor a közvetett önkormányzati tulajdonú Dunanett Kft. feladata lesz az alternatív megoldás kidolgozása – mutatott rá Tóth István.
A Pest megyei Pilisborosjenőn nem egy települési, hanem egy építésihulladék-lerakó megszűnése okoz gondot. Küller János polgármester arról számolt be, hogy a szóban forgó telep ugyan valóban Pilisborosjenő területén van, de azt eddig nem az önkormányzat, hanem egy cég üzemeltette.
A hulladéklerakó megtelt, a terület feltöltése előre meghatározott ütem szerint, engedélyek alapján folyt. A folyamat az utolsó fázisához érkezett, már csak a tereprendezés, fásítás és erdősítés van hátra – hangsúlyozta Küller János, hozzátéve, nem tudja, hogy az eddig ide hordott építési hulladékot hová szállítják majd.
A polgármester információi szerint országszerte 6-8 ilyen helyet jelölnek majd ki, ez azonban a szállítási költségek megnövekedése miatt megtöbbszörözi a hulladék-lerakás árát. Ha a térségben nem nyitnak meg új építésihulladék-lerakót, akkor ez óriási gondot jelent majd a környéken, ugrásszerűen felszaporodhatnak az illegális szeméttelepek – fűzte hozzá Pilisborosjenő első embere.